Van egy poltergeistem évek óta. Nem különösebben agresszív, de roppant idegesítő. Hogy lehetne megszabadulni tőle a legfinomabban, mert nem akarom magamra haragítani?

Köszönöm a válaszaitokat, megpróbálok minden kérésre reagálni, sorban menve.

"...köztudott, hogy ezek mellett mindig betegség, kár, veszteség,fájdalom, emberi kapcsolatokban válás jelentkezik."

Ez mind igaz az elmúlt 15 évre, csak a két dolgot nem kötöttem össze.

Kisgyerek nincs.

Nincs okkult személy a környezetemben, viszont a gyerekem, akivel már 20 éve nem élünk együtt, szintén 20 éve részt vett egy szeánszon, ami elmondása szerint félelmetesen végződött, de részleteket nem árult el azóta sem.

Én soha nem provokáltam a szellemvilágot, lényegében szkeptikusan álltam hozzá, de nem is tagadtam késhegyre menően. Ebből adódik, hogy nem idéztem, nem jósoltam, nem mágiáztam.

És néhány példa:

Költöztünk, mindent kiürítettünk a házban, de napokig agyba-főbe kerestünk egy fontos tárgyat és nem volt sehol. A ház mint mondtam, kongott az ürességtől, majd visszaszaladtam, hogy megnézzem rendesen be van e csukva a szobaablak. A keresett tárgy a szoba közepén volt!

...és volt ilyen eset nagyjából az évek alatt később még 3-4.

Legutóbb meg az történt, hogy hatalmas csörömpölésre ébredtem. A hang olyan volt, mit amikor valaki felrúg egy fém szemetest, vagy valami fémállványt és az eldől a kövön. Ránéztem az órára, 00:00 volt.

Mivel szállóvendégeim voltak, arra gondoltam, hogy talán valamelyikük vécére ment és nekiment valaminek, de azért kinéztem az ajtómon, az egész ház sötét és néma csend. Semmi nem volt felborulva.

Visszafordulva az ajtóból, az asztalon levő kínáló fedele nyitva és az összes cukorka, bonbon szanaszéjjel a szobában a földön.

Másnap kérdeztem a vendégeimet, senki nem hallott semmit, holott mindketten - különösen a nő - közismerten rossz alvók és minden neszre felébrednek.

Olvasva titeket úgy gondolom, hogy talán a fiam hozott magával valamit, de az miért engem boldogít, miért nem őt?

Bár belegondolva, egy eléggé derékba tört, abnormális döntésekkel teli, elátkozott élete van, mintha saját maga ellensége lenne.

És kérlek ne pontozzátok le egymást rommá, különösen az olyat ne, aki csak kérdez!

Én nem nulláztam senkit, mert nem tudom, hogy a válasza mennyire hasznos, vagy haszontalan mert nem értek hozzá.

De rossz ránézni erre az oldalra, hogy csak pirosak virítanak!