Mi dolgom lehet a mostani életemben azzal, aki egy előző élünkben megölt engem?
Olyanok válaszát várom, akik hisznek az ilyesmiben.
Az illető a szerelmem volt. Titokban a szeretőm volt, mindenki más azt hitte, csak jó barátok vagyunk. Aztán egyszer spiccesen kb. egy tucat ember előtt bevallottam, felvállaltam a dolgot, ami miatt kiközösítettek minket, elvesztettük a rangunkat, és a méltóságunkat. Ő pedig ahelyett, hogy megszökött volna velem, vagy tudom is én milyen lehetőségünk volt még, leszúrt engem, majd magával is végzett. Vagy igazából nem tudom, hogy ő mennyivel élt túl engem, mert csak annyit láttam még haldokolva, hogy a tőrével megvágja az arcát (azokat a hegeket most is viseli, állítólag gyermekkori baleset), majd felvágta az ereit.
Gyermekként volt egy látomásom róla (a mostani arcáról). Majd később visszatérő álmok az előző életünkről. Nemrég ismertem rá valakiben. Arra, hogy megölt, csak nemrég jöttem rá az elmémben egy gát miatt, talán eddig nem voltam még rá kész, hogy tudjam. De annyi utalást kaptam rá, hogy szinte biztos, hogy valamiféle dolgom van még vele. A történtek tükrében mi lehet ez? Kölcsönös megbocsátás? Ha nincs ez a sok jel róla, azt sem tudom ki az, miért haragudtam volna rá? Vagy ez ilyen felsőbb, spirituális dolog? Most sem haragszom, csak nem értem. Azt sem tudom ő tud-e rólam és az előző életéről. Hogy hisz-e egyáltalán ilyesmiben. Vagy csak a beteljesületlen szerelem vár ennyi éven (évszázadokon?) és életen át beteljesülésre? Nemrég házasodott meg, én boldognak látom. Bár vonzódok hozzá most is, ez tény, van benne valami. Miféle dolgunk lehet egymással? Miért ez a sok utalás, jel, ami egyre mind felé mutat? Főleg, hogy enélkül a tudat nélkül azt tekintve kik vagyunk, talán soha nem kellene, hogy közünk legyen egymáshoz. Két külön világ vagyunk felszínesen nézve. Csak hogy mélyebbre ástam, csak így derült ki mennyire értem, milyen tisztán és mélyen érzem őt.
Nagy meséket ki tudnak találni a karma működéséről :)
Életed/életeid során addig kerülsz konfliktusos helyzetekbe, amíg reagálsz azokra. Amint eljutsz a nem-reagálásig, a világgal való konfliktusod megszűnik - karmikus nyelvezettel: a karma kiég - és célba érkeztél.
Szándékosan biztos nem ártanék neki, szimpatikus egyébként nekem. És tudom, ő nem ugyanaz, aki megölt engem. Nem teljesen... Aki volt, annak úgy tudnék megbocsátani, ha ismerném az okát miért tette. Nemvoltam dühös, mikor megtette, csak értetlen és csalódott. Nem érzek bosszúvágyat, azon felül, hogy pár percig indulatosan csapkodtam nem sérülékeny tárgyakat és a levegőt, hogy a francba, ez a hapsi megölt engem! Őrület! De csak azért, mert tényleg az. Ez nem kis dolog, mázlija, hogy nem valami csúszómászó most (bár nem tudom hány köztes élete volt kikként és mikként) hanem egy sikeres, elismert ember.
Visszatérve vonzó (belsőre is!) számomra, bár ez ugye nem zár ki semmit, hiszen ő(aki volt) szerelemmel szeretett engem, és mégis mit tett... Azt mondod, nem tudod mi, de valami pozitív dolog billenthetné végleg helyre a dolgokat? Valami jót kellene egymással cselekednünk? Persze nem rohanok fejvesztve a pulcsimat elédobni egy pocsolyába vagy ilyesmi... Ez hülyeség, anélkül is necces a szitu, hogy hibbantnak tartana. Persze ki tudja, én nem tagadom, de első benyomásnak kicsit erős lenne :D És vinnénk ezt a terhet tovább a következő életünkbe, mert nem állna velem szóba többé. Jól is tenné ;"D Tehát, valahogy, anélkül, hogy bolondot csinálnék magamból, legjobb lenne megismerkedni vele, igaz? Ez talán adná, hogyan tovább. Csak élni kellene a lehetőségekkel és az infókkal. És nem cseszekedni vele, mert akkor társasozhatunk meg libikókázhatunk egymással egy darabig. Igaz?
Mi a vélemény, vajon jó ötlet találkoznom vele? Megpróbáljam?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!