Ikerlélek szerelem - mit tegyek?
Rátaláltam az ikerlelkemre. Ő házas. Nekem is van párom, de az bonyolult - nem akarom ragozni, szerelem rég nincs, távkapcsolat, flörtölget... tudjátok mit, nem is ragozom. Nem tudom hogy megy ez ikerlelkek közt, de olyan elemi, erős vonzalom van köztünk (néha az ellentéte is), hogy az tagadhatatlan. Nem volna helyes nyitnom felé, de nehéz uralkodnom magamon. Persze eddig ment, de ez nem egy múló rajongás. Ő egy torz tükörkép aki invitál, hogy gyere, gyere közelebb... Durva. És értem, mintha mindig ismertem volna. Szó szerint ezer éve. Aki nem tudja milyen, annak közhelynek hangozhat, mert el sem tud képzelni ilyet, de komolyan beszélek.
A józan ész azt mondja nem volna helyes nyitnunk egymás felé - de itt nincs olyan, hogy józan ész. Már onnantól kezdve, hogy ő a lélek ikrem. Ez... ez őrület. Meglátom és Bumm, tüzijáték, meg minden. Aki tapasztalt már ilyesmit, az megosztaná, vagy adna tanácsot?
halihó
EGyébként tanácsot nem adhatok. Mert nem tudom sajnos a választ, de ez az oldal, amit belinkeltem, lebontogatja az egó falait és más szemmel nézheted az életet szerelmi téren.
"ő a lélek ikrem" - csakhogy neki a felesége a lélek-ikre, úgyhogy egyáltalán nem biztos, hogy ő a te lélekikred
beleszerettél, mert a párod elhanyagol és unatkoztál
Na, meéslek én is. Szerintem a majdnem vagy teljesen ikerlelkemet én is ismertem.
Eleinte mindenáron össze akartam vele jönni - szingli volt, olykor, barátnők jöttek-mentek.
De sose lehetett, mert nem akartam, hogy egy legyek a sok közül, nem akartam komolytalant, olyat akartam volna hogy megbecsüljön. De ezt nem kínálta fel, hanem minden olyan helyzetet, amiben sérült volna az önbecsülésem - mert ő ilyen volt.
Ha elmentem volna a szeme elől, utánam jött és megtalált valami tisztességtelen feltétellel vagy helyzettel, amit egy nő nem szívesen fogad el, ha van önbecsülése. Ha én mentem utána, az már nos, nem volt jó. Ezt csinátla velem eléggé sokáig, amíg ki nem készültem és meg nem untam, vagy ő meg nem unta, nem tudom kinél tört el előbb.
Azután nekem mindenáron az volt az érzésem, szeretne ő még engem látni, de én meg nem akartam, mert nem akartam nála leragadni. Tovább akartam fejlődni. Hát ennyit az ikerlelkekről. Menekültem is előle. De az már csak a végén volt.
Rémisztő hogy hozzászólsz, pedig fogalmad sincs miről van szó. Butára fordítva az ő lelke a te lelked másik fele, valaha egyek voltak, de szétválasztva születtek le. Ha még fejletlenebbek, tapasztalatlanabbak a hasonlóságuk nem csak vonzó, de egyben ijesztő, taszító is, mert felismered a másikban a saját hibáidat... Ilyenkor se veled-se nélküled viszony alakul ki általában, ami többnyire csúnya véget ér. De ha már készek egymásra, akkor ez a legmélyebb szeretet\szerelem (akár barátság), amit valaha ember megtapasztalt.
Az, hogy unod a banánt és megtetszik a Jóska gyerök, az más kategória, nyilván akkor nem ide ezóhoz tartozik. Ha vetted volna a fáradságot, hogy elovasd... Á, tök felesleges törnöm magam veled.
Figyelj, nekem 18 évesen volt ilyen. /Hát mikor máskor, ha nem 18 évesen, nem igaz? ;)/
Először láttuk egymást, egymás szemébe néztünk, és bumm! Megállt az idő!
Mintha ezer éve ismernénk egymást, egyszerűen tudtam, hogy nekünk együtt kell lenni, nem érdekel, hogy mik a körülmények.
Aztán 20 évesen úgy ott hagytam, mint a sicc, és pár év múlva csak ráztam a fejem, hogy a mi a pi.csát akartam egy olyan pasitól, akivel egyáltalán nem illünk össze?!
Még csak arra se hivatkozhattam, hogy jól néz ki, olyan csúnya pasim azóta se volt.
Amíg együtt voltunk, az a tipikus hol fent, hol lent, nagy viták, nagy kibékülések, de szakítani nem tudunk... Kész szenvedés volt az egész.
Azóta rájöttem, hogy ez, amit te is érzel, meg én is akkor, nem más, mint hogy a saját érzéseid kivetíted a másikra. Valójában halvány lila dunsztos ibolyád nincs, hogy mit érez, vagy mit gondol, de annyira akarod hinni, hogy ugyanazt, mint amit te, hogy más lehetőség meg sem fordul a fejedben!!!
Azóta találtam egy igazi lelki társat.
Úgy kezdődött, hogy előbb csak barátok voltunk, közben egymásba szerettünk, és utána összejöttünk.
Nem volt még hangos vitánk, nem volt olyan, hogy szakítunk, szünetet tartunk, nincsenek látványos kirohanások, semmi olaszos családi balhé. Egyszerűen, csendben, békében és maximális egyetértésben telnek a napjaink, két csodás gyerekkel.
Az ikerláng nem fellángolás, ami hitelen, heves, és semeddig sem tart!
Aki tényleg hozzád illik, azzal a kapcsolatod mély, csendes, és békés. Mellette lenyugszol, kisimulsz, úgy érzed, hogy hazaértél. A tűz köztetek nem olyan, mint a szalmaláng, hanem mint mikor a mélyben izzik a tőzeg: kívülről csak a füstje látszik, de sokkal forróbb, és nem lehet kioltani, mindig izzani fog a felszín alatt.
A te érzelmeid csak szalmalángok, és ez nem ikerláng, hanem egy villanykörte, te meg úgy viselkedsz, mint egy hül.ye éjjelilepke.
Most már a kémiára is aggattak új mitológiát, és kifejezéseket? Ikerlélek, meg ikerláng.
Egyszerűen nem lehet csalódni ebben a topikban.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!