Honnat tudjuk, hogy léteik-e egyáltalán valami? Hogyan tudnánk meggyőződni arról, hogy mi létezünk-e?

Nem Zoltán vagy? :D Bár fogalmam sincs ki az, csak mindig elsütik és így ismeretség nélkül gondoltam megtippelem.

Amúgy lehetséges, hogy igazad van.

Az is lehet, hogy valaki éppen gondol téged és az a gondolat az életed. Na és?

A lényeg akkor is az, hogy van öntudatod, úgy érzed vannak döntéseid, vannak érzéseid, tapasztalod a világot és annak a következményeit.

Lehet lefekszel és holnap nem ébredsz fel, vagy megölnek stb...

A lényeg az, hogy most itt vagy és a döntésiednek következénye van.

Szóval javaslom, hogy maradj a valóságban és ne próbálj meg kiugrani az ablakon...

Persze lehet ekkor szabadulsz meg a börtönből....

Lehet az élet célja az öngyilkosság, önmegsemmisítés, mert utána minden jobb?

Lehet ölésre születtünk....

Bármilyen téveszmét ki találhatsz...

De jobb úgy leélni az életet, hogy vannak céljaid és tudsz szeretni, meg téged is szeretnek.

Kvantumfizikával már elég rég nem foglalkoztam, de meglehetősen biztos vagyok benne, hogy félreértelmezted. Csak egy példa: ha az anyag a megfigyelés által keletkezik, ahogy mondod, akkor a megfigyelő anyaga miből keletkezett? Vagy átfogalmazom: a legelső megfigyelő anyaga miből keletkezett? Mert ezek szerint az ő anyagának is valaki megfigyeléséből kellett volna keletkeznie, de akkor meg nem lehet ő az első, eleve nem is lehet EGYÁLTALÁN olyan, hogy első. Nem tudom, érted-e...

Na most ami a létezést illeti: van egy régi filozófiai alaptétel, miszerint "gondolkodom, tehát vagyok". Vagyis: a te nézőpontodból kvázi az az egyetlen biztos pont, hogy TE létezel. Lehet, hogy az összes többi ember, tárgy, minden, amit csak érzékelsz, a képzeleted szüleménye, de mivel te ezeket érzékeled, így TE biztosan létezel. Még ha nem is emberi formában, ahogyan érzékeled, lehet, hogy csak egy agy vagy egy dunsztosüvegben és azt képzeled hogy ember vagy, de akkor is van TUDATOD. Tehát LÉTEZEL.

Minden, amit tudsz, csak egy, az idegrendszered által összeállított modellje az objektív valóságnak. Minden amit tudunk, szubjektív, ezért bizonytalan. Az objektív valóságról nem tudhatunk semmit. Mi magunk is csak a saját szubjektív valóságunkban létezünk, és mindannyian. Mivel minden szubjektív, és semmit nem tudunk az objektívről, így kizárásos alapon a szubjektív valóságunkkal kell kezdeni valamit. Meg kell húzni ezt a vonalat, mert nincs más választás. Ezen vonal mögött aztán meghozhatjuk a konvencióinkat, felállíthatunk rendszereket, módszereket, hogy mit tekintünk igaznak, és mit nem, hogyan döntjük el. Biztosan semmit sem lehet tudni, és végtelen sok falszifikálhatatlan "keretet" ki lehet találni, hogy "valójában" ki létezik, és amit létezőnek gondolunk, az miért nem létezik "valójában". Csak mese.

A vonalnak ezen az oldalán azonban érvényesek a konvencióink, például azt, hogy Zoltán (igen, a kérdező) létezik, és még mindig nem érti a kvantumfizikát, el lehet dönteni.

"Honnat tudjuk, hogy léteik-e egyáltalán valami?"

Ha nem létezne semmi, akkor nem történhetne meg az, hogy én úgy érzékelem hogy elolvasom ezt a kérdést. De így érzékeltem, tehát valami biztosan létezik.

"Hogyan tudnánk meggyőződni arról, hogy mi létezünk-e?"

Személyes tapasztalat alapján. Én létezem. Hogy a létezésem mennyire tér el attól, amilyennek érzékelem az más kérdés. De annyit biztosan kijelenthetek, hogy létezem.

"Álmodban nem tudod, hogy álmodsz-e vagy ébren vagy. Most tudod, hogy nem te álmodsz, de honnan tudod, hogy nem másnak az álmában vagy-e vagy valóban létezel ? "

Ha más álmának vagyok is része ebben a pillanatban, akkor is létezem, hiszen ha nem léteznék, nem érzékelném a létezésemet.

"Aki kicsit olvas modern tudományt, az ismeri, hogy a kvantumfizika bebizonította, hogy a megfigyelés révén alakul ki az anyag"

Aki meg rendesen tanul modern tudományt, az tudja, hogy ez csak egy elég szélsőséges interpretációja egy matematikai struktúrának, ami eredendően nem tartalmaz semmilyen filozófiai elemet. Főleg nem ilyet.

"azzal lesznek anyagi tulajdonságai, nem pedig a mérésnek vagy az anyag egymással való kölcsönhatásából. Bizony !

Elég meglepő lehet, de ez így van."

Attól még hogy magabiztosan állítod nem lesz így.

"Márpedig, ha a mi megfigyelésünk révén alalkul a világ olyanná amilyen, felmerül a kérdés, hogy létezne-e a világ a mi megfigyelésünk a mi tudatunk nélkül ?"

Ha a mi megfigyelésünk által alakulna ki a világ, akkor nyilván nem létezhetne. De mivel nem így van, ezért nyugodtan létezhet. Sőt, létezett is több milliárd évig. Vagy szerinted mondjuk a Nap kialakulása nem történt meg, csak mert senki nem figyelte meg?

"Mi van ha mi sem létezünk ? Honnan tudjuk egyáltalán, hogy mi valódiak vagyunk"

Mert érzékelünk dolgokat, és nem valódi dolgok nem érzékelnek dolgokat.

"ha a modern kvantumfizikának kell kimutatnia, hogy a világ nem valós"

Nem ezt mutatja ki a kvantumfizika.

"Gondolj bele, ha nem lennének ezek a tudományos felfedezések, azt hinnéd ez a világ létezik tőlünk függetlenül."

Így is azt hiszem. De ez amúgy független a saját létezésedtől. A saját létezésem bizonyítása úgy is megáll, hogy feltételezed minden más nem létét.

"De mi van ha te sem látezel? Honnan tudhatjuk, hogy mi valósak vagyunk-e? Hogyan lehetne eldönteni, hogyan győződnél meg arról, hogy létezik-e egyáltalán valami pl mi?"

Ha nem létezik semmi, akkor lehetetlen az érzékelés. Mivel én tudom, hogy érzékelek, ezért tudom, hogy valami létezik.

A mérés/megfigyelés a kvantummechanikában egyszerűen olyan kölcsönhatást jelent, amely információt továbbít. Nem kell hozzá sem ember, sem tudat, semmi köze a tudatos megfigyeléshez.

Ennyi az alapja az összes kvantum-miszticista butaságnak. Egy fogalom félremagyarázása :)

m.youtube.com/watch?v=8jpks9k1EdQ

Régen láttam, de ebben a videóban azt magyarázzák, hogy az anyagnak nincs valós tömege addig, amig valaki meg nem méri.

Az is érdekes hogy a fenysebbessegnel gyorsabban aramol az informacio ket kvantumreszecske között, teljesen mind1 milyen távol vannak egymástól.