Ti elhiszitek azt, hogy a világ egy ősrobbanással jött létre?

"43-nak:

"Lásd, Szaturnusz gyűrűje, bár az már nem fog összeállni. "

Érdekes hogy egyszer működik az elmélet másszor meg nem. Kicsit sem mondasz ellent magadnak."

Nem mondok ellent magamnak, egyszerűen így működik a gravitáció. Pusztítani is képes, és alkotni is. De így működik az Univerzumban szinte minden.

#52: a gravitáció nem örökös energiaforrás. Ahhoz, hogy valami leessen, először fel kell dobni. Nézz utána a potenciális energiának és erőtereknek.

Azt nem értem, hogy ha ennyire nem megy még az alapvető fizika sem, akkor miért szólsz bele olyan témákba, mint az ősrobbanás.

Jaj micsoda remek válasz. Kit érdekel hogy fel kell e dobni valamit vagy sem? Mikor fogy el a gravitációs ereje bárminek, mondjuk a földnek? Jaa, hogy soha? Akkor miért is nem kiapadhatatlan enegia forrás? És mi köze a kérdésnek a Potenciális energiához? Ja, hogy a gugli ezt dobta ki elsőnek? Ne hadoválj már itt össze vissza. Ha még egy ilyen egyszerű kérdést sem tudsz értelmezni és érdemben válaszolni rá akkor egyáltalán minek kezdesz neki? Tehát még egyszer a kérdés: Honnan a kiapadhatatlan energia egy nagy tömegű testnek a gravitáció létrehozásához? Mikor fogy el egy test gravitációs vonzásához szükséges energia? Egyáltalán miből táplálkozik?

Mondtam már, hogy hülye vagyok hozzá, de úgy látom nálad már magát a mondatot értelmezni is kihívás.

#54: Ha a hőzöngésre fordított időt és energiát tanulásra fordítanád, lehet, hogy jobban járnál. Tudod, elég rossz képet festesz magadról, mert nem csak kötöszködő és elvakult vagy, hanem láthatóan tudatlan is.

A gravitációs erőtér potenciálos, tehát ha egy testet felemelsz, akkor a potenciális energiáját növeled. Ha a test ezután leesik, akkor a potenciális energiája az eredeti értékre csökken. Nem tudsz belőle több energiát kihozni, mint amit belefektettél.

Felmerülhet a kérdés, hogy akkor például hogyan lehet gravitációs gyorsítást alkalmazni az űrhajókon. A válasz az, hogy a gyorsítás során amennyivel nő az űrhajó mozgási energiája, annyival csökken a bolygóé.

Ugyanígy felmerülhet pl. a vízerőművek kérdése. Ott egyértelműen a nagy helyzeti energiájú, tehát "magasan lévő" víz potenciális (helyzeti) energiáját használjuk ki a turbinák forgatásához. Azonban itt is a vizet előbb fel kell "vinni". Ezt pedig az időjárás teszi meg helyettünk, amit pedig a Nap energiája hajt. Tehát nem maga a gravitációs erőtér az energiaforrásunk, hanem közvetve a Nap fúzis folyamataiból származó energiát "csapoljuk meg".

Ha ezek a dolgok nem így működnének, akkor felborulna az energiamegmaradás és működnének az örökmozgók.

A gravitáció eredete máig sem tisztázott. A négy alapvető kölcsönhatás egyikeként tartják számon (a másik három az erős, a gyenge és az elektromágneses kölcsönhatás). Ma is egymással versengenek a teóriák, amik igyekeznek pontos választ adni az "okára". Ez persze nem azt jelenti, hogy fogalmunk sincs az egészről, nagyszerűen tudunk vele számolni.

Én másodszor is korrekt hangnemben és tőlem telhetően értelmesen válaszoltam neked. Ha képes vagy kulturált módon írni és kérdezni, szívesen válaszolok továbbra is.

Amúgy meg ha neked nem is, talán másnak hasznos, amit írok.

Ignoramus

@openyoureye

Te, én Isten bizony nem rossz szándékból mondom, de te köszönőviszonyban sem vagy a fizikával.

Talán egy egyszerű analógián keresztül könnyebben megérted:

A rugónak önmagában nincs munkavégző képessége (energiája, ahogy te fogalmaztad). Ezt az energiát bele lehet vinni, ha a rugót megfeszítjük.

Ha a rugót ilyen megfeszített állapotban tartjuk, akkor az energiáját szinte korlátlanul megőrzi, és amíg elmozdulás nem történik, addig csak a RUGÓERŐ létezik, de fizikai munkavégzés nincs. Vagyis a rugó energiája nem fogy, ezért később bármikor képes az egyszer betáplált energiának megfelelő munkát elvégezni (ekkor elmozdulás, vagyis fizikai munkavégzés is történik).

A gravitáció is hasonlóképpen működik. Az egymástól (pl. az ősrobbanás által) eltávolított részecskék "felhúzzák" a köztük lévő gravitációs erőt, és így szinte rugóerőként tárolják az energiát. A rugóerő (vagyis a gravitációs vonzóerő) mérhető, de amíg a részecskék nem közelítenek egymáshoz, addig munkavégzés (vagyis energia felhasználás) NEM TÖRTÉNIK.

Emiatt a gravitáció éppúgy "kiapadhatatlan", mint a rugó ereje.

Tetszik, vagy nem tetszik, Ignoramusnak teljesen igaza van abban, amit írt. Sajnos még abban is, hogy megalapozatlanul, kellő szakismeret nélkül, teljesen tudománytalan dolgokkal vagdalkozol, amiből kizárólag az látszik, hogy mennyire alkalmatlan vagy bármilyen ésszerű eszmecserére.

Ismétlem, nem bántani akarlak. Csak felhívni a figyelmedet arra, hogy nem ez a jó út ahhoz, hogy értelmes vitapartnernek tekintsenek.

Pedro

"Érdekes 100éve még rengeteg tudományos elméletnek helye volt a közéletben és a "tudományos szakmában".Ma már aki nem az központosított dolgot harsogja az jóformán eretnek de a minimum hogy tudatlan jelzővel illetik."

Igen, ez pontosan így van. És nem véletlenül. :-D

Csak gondold végig, amit írtál.

#57: van igazság abban, amit mondasz, de attól még ha valaki nyilvánvalóan ostobaságot beszél, az más tészta.

Az a baj, hogy nagyon sokan összekeverik a tudatlanságot a nyíltlátókörűséggel és a "megkérdőjelezéssel".

Az energiamegmaradás egyáltalán nem dőlt meg, de kíváncsi vagyok, hogy miért mondod.

58.

"Érdekes 100éve még rengeteg tudományos elméletnek helye volt a közéletben és a "tudományos szakmában".Ma már aki nem az központosított dolgot harsogja az jóformán eretnek de a minimum hogy tudatlan jelzővel illetik."

Nem véletlenül.

Ebben egyetértünk.