Hogy működik az asztrológia?

Nem tudom, hogy működik-e, komolyan nem próbáltam még, csak olvasgattam erről is ezt-azt. Nagyjából érthető, annyi az egész, hogy amit a kvantumfizika is kezd megelőlegezni matekkal (10-11 dimenzió, a számunkra eddig láthatatlan dimenziók a legkisebb anyagi részecskék "mögött" vannak, önmagukba "csavarodva"), és amiről egyelőre konkrét ismereteink nincsenek (fénynél gyorsabb "kommunikáció" gondolata), azok alkothatnak további összefüggéseket függetlenül attól, mekkora marhanagy távolságok vannak. Hatalmas 3D környezet, benne a Naprendszer óraműve. Ezen a síkon 12 pont önkényes elnevezése, körülöttük ügyes állatos rajzok a meglevő fénypöttyökre kissé sután ráillesztve... Nem biztos, hogy a csillag a lényeg itt.

Sőt, talán vannak olyan mezők vagy terek, amikre nem bukkantunk még. Talán a Naprendszer többi bolygója még a Nap által is változtat a Föld el nem nevezett állapotán. Olyan dolgok is simán lehetnek ezek, amik minden elemi részecske "mögött" ott vannak bennünk is, a Földben is, és az egész hatalmas óraműben is. Talán a koromfekete majdnem-semmiben is.

Talán úgy van, ahogy mondják, és tényleg minden részecske mögött ott a határtalan intelligencia, és talán tényleg olyan természeti törvények élnek az univerzumunkban, amik messze túlmutatnak nem csak a természeten, hanem a természettudományos rálátásunkon is.

Miért is ne? Sose volt ez másképp: voltak tudorok, meg voltak boszorkányok... Ettől még egyiknek se lesz igaza persze, és nem is erről szól.

Csak utalgatni lehet dolgokra, ahogy én is itt. Kár bizonyítékot várni, nem lesz. A szabad akarat sokkal erősebb a horoszkópoknál, a sorsnál, a próféciáknál, ebben minden becsületes lelkű ezomókus egyetért. Ergo elég nem elhinni, és nincs. Meg persze elég sodródni az árral, és csak horoszkóp meg sors meg jóslatok-jövendölések alkotják a hánykolódó életét... Talán még akkor is, ha ő maga nem ártja magát ilyesmibe. Legalábbis ilyesmit lehet olvasni olyan könyvekben, amikben mesterek szavait örökítették meg. Nehéz ezen gondolkodni, folyamatos harc racionalitás és ténylegesség-érzés közt. Bár lenne logikusabb, vagy legalább kevésbé őrült! :)

A csillagok egyébként úgy tudom, csak viszonyítási pontok az asztrológiában. Nem mondja senki (épelméjű), hogy maguk a távoli csillagok befolyásolnak. A galaxis nagyja van az egyik oldalon, a másik oldalon kevesebb - na ez talán alakíthat egy kicsit, amit "felerősíthet" vagy a Naprendszer valahogy. A csillagképek csak számlap szereppel születhettek. Nem hiszem, hogy van, aki tudná, hogy ki vezette be az "állatos számozást" először, és hogy honnan vette vagy honnan tudta, hogy tökéletes metaforák lesznek(-e?:)...

Innen, ahol én üldögélek, még az is lehetséges, hogy az egész azért működik, mert az emberek tömegeinek egységes szellemi ereje megteremtette, és lőn. Ha csak ennyit lehet tanulni belőle, már nem volt hiába, nem? :)

Mivel a csillagképek már évmilliók óta ott vannak, és csupán az emberek látnak bele alakzatokat - ráadásul minden civilizáció másmilyent - ezért kevéssé valószínű, hogy működik akárhogy is...

Egy kísérlet bizonyította is, hogy tulajdonképpen esély alapú találgatásról van szó: [link]

A Nap a Hold tuti, hogy hat rád, vagy felég a bőröd, vagy fázol télen. A Hold tenger mellett látni amikor jön a dagály, és amikor visszahúzódik. Ha jobban belegondolsz, az egész világot le lehet bontani , legkisebb része a Elemi részecske

Az atommagot alkotó proton és a neutron nem elemi részecskék, hanem még kisebb részecskékből állnak. Ezek a kvarkok. Ezen kívül elemi részecskék még a leptonok, amelyek közé az elektron és a neutrínók is tartoznak. Az összes anyag kvarkokból és leptonokból áll, közöttük négyféle kölcsönhatás léphet fel, melyeket szintén részecskék közvetítenek. Erre mondja a Buddhizmus, hogy csak káprázat amit látunk, mert ha lebontjuk, az anyagot, végül semmi nem látsz. De ezek az anyagok hatnak, naponta bombáznak téged is, különböző