Hogyan tudom az agyamnak több % át használni? Mert egy átlagos ember 5 10 %át tudja használni

Baromság.

10%-t használsz egyszerre, de az agyad minden részét használod.Szóval nem tudom, hogy ezt hol hallottad, de nagy hülyeség.

Khm.

[link]

Nem,nem,NEM,NEM,NEM ÉS NEM!!!!!!Az Isten áldjon már meg titeket.Az agyunk 100%-át kihasználjuk.Nincsen használaton kívüli rész.Nincsen fölösleges súly.De ha a te agyadnak csak 5-10%-a van használatban akkor mutasd meg a fölösleges,papírnehezéknek való részt,és én kimetszem neked.Hisz azt úg se használod semmire se.

Szerinted miért halálos egy fejlövés,egy erős fejremért ütés,vagy ha egy vasrúd áthatol a fejeden?Vagy miért jár szinte minden agysérülés IQ csökkenéssel,illetve bénulással?Azért mert nincs fölösleges terület.Minden rész ki van használva,bár ahhoz hogy ezt tudd el kellene végezni a 8-at.A szürkeállomány roskadozik a sejttestektől,a fehérállomány pedig tele van a szürkeállományból eredő idegrostokkal.Nincs itt semmi üres,felhasználatlan terület.

Különben is.Ha az agynak az állításod szerinti 9/10-e kihasználatlan lenne az ellent mondana az evolúciónak.Szerinted energia/anyag takarékos lenne a természetes szelekcióban az az egyed akinek van egy rohadsok,energiát,vért igénylő agya,de nem használja semmire se a 9/10 részét?

Ezt a városi legendát utálom a legjobban.Aki ezt elhiszi az tényleg csak 5-10%-át használja az agyának.Mellesleg tudod íhogy milyen amikor szinte az összes agysejt aktív?Ha ez megtörténik akkor történik az epilepsziás roham is.Annak is pont az a lényege hogy a különböző agyterületek,amik addig blokkolták,és elkülönítették egymás működését,egyszerre kerülnek ingerületi állapotba.

Jó leene tanulni...

Vegyünk egy merevlemezt, ami tele van adatokkal, tehát a bitek fele 1-es, másik fele 0-s.

Tehát akkor most a merevlemez fele pocsékba megy, mert a fele ugyanúgy 0-s, ahogyan gyárilag volt?

Idézet a Nagy Ateiste Könyvből (ingyen letölthető a Magyar Elektronikus Könyvtárból):

Agyunk kapacitásának hány százalékát használjuk?

—Mi az igazság abból, hogy agyunk kapacitásának csak 1%-át használjuk ki?

Ez egyike az úgynevezett „urbanlegend”-eknek, azaz egy olyan álhír, amit egyszer valaki kitalált, és kritika nélkül ismételget azóta is mindenki más. (Bár hallottam már 1 helyett 10%-ot is emlegetni, de az ugyanúgy megalapozatlan baromság). Érdekes módon SOHA senkivel nem találkoztam még, aki ezen állításra vonatkozóan idézni tudott volna valami komoly tudományos publikációt, ahol leírják, ki, mikor, milyen kísérletek során jutott arra a meglepő következtetésre, hogy agyunknak csak az 1 (vagy akár 10) százalékát használnánk ki! Nem is lehet: egyelőre nincs semmiféle egzakt módszerünk rá, hogy mérjük azt, mennyire van kihasználva az agyunk, ugyanis erre nem is lehet módszer: elvi lehetetlenség, mert az agy nem egy gép, aminek egyes részei lekapcsolhatóak! Minden egyes idegsejtje él, ha meg él, nyilván csinál valamit – a legvalószínűbb tehát, hogy mindig, életünk minden pillanatában dolgozik a teljes agyunk, mind a 100%. Bizony még alvás közben is, épp csak akkor mást végez, mint ébrenlétünk ideje alatt!

Na de miért alakult ki ez a tévhit? Ennek 3 oka lehet. Egyik, hogy ha már egyszer kitalálta valaki, villámgyorsan elterjedt, ez az álhír is egy mém ugyanis, s mint mém, igencsak sikeres mém, mert könnyen befogadásra lel, hiszen vonzó gondolat, hogy rendelkezünk egy csomó szabad agykapacitással – ki ne örülne neki, ez őt az okosság valamiféle látszatával tünteti fel, mert hátha egyszer egy újabb százalék kapacitás kapcsolódik be nála, s az milyen jó lenne!

Másrészt, a tudományos alapja e hitnek ott keresendő genetikailag, hogy az emlékek megjegyzése az agyban főként (leegyszerűsítve a dolgot…) különböző speciális fehérjék termelődésével jár az idegsejtjeinkben. E fehérjék termelődését természetesen gének irányítják, márpedig egész életünk során nem állítódik elő bennünk annak egy csekély töredéke sem, amennyi fajta fehérje elméletileg kódolható lenne genetikailag! Erre persze mondhatja valaki, hogy „na lám, mégis csak egy kis kapacitását használjuk fel az agyunknak”, csakhogy ez hülyeség, mert ez olyan, mintha azt mondanánk, hogy egy A/4-es gép­papírnak csak a milliomodrészét használjuk ki, hiszen egyszerre csak egyfajta szöveg van ráírva, holott még sokmillió másfajta szöveget is ráírhattunk volna!

Agybiológiailag esetleg gondolhatnak arra az ezt mondogatók, hogy ha mindenféle elektronikus kütyüvel megvizsgálják az élő agyat (CT, EEG, stb) akkor gyakorta találnak benne olyan területeket, melyek sokkal kisebb elektromos aktivitást mutatnak, mint más területek. Ilyen értelemben persze szélsőséges esetben talán valóban elképzelhető még az is, hogy az agynak épp csak 1%-a mutat élénk aktivitást a többihez képest. (Bár gondolom nem ez a jellemző…). Csakhogy: a nem annyira élénk területek is dolgoznak, élnek, csinálnak valamit. Másrészt, agyunk legnagyobb hányada, ha hiszik Olvasóim, ha nem, de NEM a gondol­ko­dásra és NEM a személyiségünk előállítására van, hanem az úgynevezett „vegetatív idegrendszert” alkotja, azt tehát, ami a beleidet működteti például. De akadnak agyterületek, amik például a lábadat mozgatnák. No most ha te fekszel az ágyban vagy ülsz a fotelban és zenét hallgatsz vagy filmet nézel, akkor mi a csudának legyen aktív a combizmod mozgatásáért felelős agyterület?! Ha senki nem beszél hozzád, miért legyen aktív az az agyterület, ami a hallott szavakat értelmezi?! De ettől ezek még nem kihasználatlan agykapacitások, és merőben reménytelen azt hinni, hogy ezeket „ki lehet használni”, „aktivizálni” s akkor hű de okosak leszünk! Ha a gyárban sokáig áll egy esztergagép mert nincs rá munka, hiába is akarnák az igazgatók e gépet hirtelen mondjuk betonkeverésre befogni…

Aztán, annyi igaz, hogy azért van valamekkora szabad kapacitásunk – tudniillik vésztartaléknak. De ez igencsak korlátozott. És nagyjából azt jelenti, hogy normális esetben bizonyos agyterületek úgy működnek, hogy egy ideig az egyik sejtgóc lát el bizonyos feladatokat, majd amikor azok az agysejtek elfáradtak, mintegy „pihenő üzemmódba” kapcsolnak, s a szomszédos sejtek veszik át ugyanazon feladatot amíg emezek pihennek. Ilyen értelemben beszélhetünk róla, hogy sosem használjuk ki a 100%-ot, de ez szükségszerű, mert pihenni az agynak is kell. Ha egyszerre működne mind a 100%, akkor egyszerre is merülne ki mind, és valószínűleg belehalnánk… sőt, akadnak agyterületek, amik nem is működhetnek egyszerre – képzeljük el, egyszerre akarna működni az az agyközpont ami az alvásunkat vezérli, s az, ami az ébrenlétet! Hogy cifrább variációkat ne is mondjak…

Ha az agy egy része meghal, korlátozott mértékben átvehetik funkcióját más agyterületek. De ez ritkán lesz tökéletes. Édesapámnak agyvérzése volt, amiből felépült ugyan, de csak részlegesen. Eltekintve a fizikai problémáktól (nehezen mo­zog, részleges bénaság) a szellemi állapota is olyan, hogy bár ép maradt, de igen hamar kifárad, s olyankor aludnia kell. Nyilván, mert nemigen maradt olyan agysejtje, ami a kifáradóktól átvenné azok feladatát, amíg a fáradtak kipihenik magukat…

Lássuk be: az evolúciónak nem szokása felesleges szerveket és fölösleges kapacitásokat létrehozni, mert nem teheti: az efféle „luxus-lényeket” lekörözik a létért folyó küzdelemben azok az állatok, melyek nem felesleges szerveket és nem felesleges kapacitásokat fejlesztenek ki!

Biztosra vehetjük tehát, hogy agyunknak igenis mind a 100%-a ki van használva, még ha nem is működik minden része egyidőben. Nincs benne hely léleknek, meg para-baromságok ellátására szolgáló agyközpontoknak, ilyesmiknek! Különben is, ha volna, akkor a részeges tahók miért nem a felesleges kapacitásukat isszák el, miért alakul ki náluk értelmi leépülés?!

De aki nagyon hisz abban, hogy az ő agyának csak 10%-a van kihasználva, annak ajánlok egy üzletet: mondja meg, agyának melyik az a 10%-a amit ő használ, sőt, biztos ami biztos, legyen ez 20%. A többit, a 80%-ot amit úgysem használ, kimetszem. Ha túléli, neki adom a teljes vagyonomat. Ha nem éli túl, enyém az ő összes vagyona.

Várom a jelentkezőket!

Nem tudom, agykapacitásunk hány százalékát használjuk átlagosan.

De az biztos, hogy a mentális képességeid fejleszthetők, ilyenkor az idegsejtek között új kapcsolatok alakulnak ki (sőt, mostanság már úgy gondolják, hogy felnőttkorban is képesek új agysejtek képződni, és a szürkeállomány barázdáltabbá válni).

Ezt elsősorban a TANULÁS idézi elő. Tanulj sokat. Egyrészt "magolható" dolgokat: pl. memoriterek, matematika egyes részei, nyelvtanulás (szavak bemagolása). Másrészt olyanokat, amelyek az összefüggések felismerésére késztetnek: matematika szintén, aztán nyelvtan, de mindenféle kreatív tevékenység ide tartozik.

A MOZGÁS legalább ilyen fontos. Nagy szakirodalma van annak, hogy a mozgás fejleszti a mentális képességeket. Ebben lehet, hogy egy SNI-s gyerekekkel foglalkozó pedagógus tudna segíteni, na nem azért mintha sajátos nevelési igényű lennél :), hanem mert egy ilyen szakember meg tudja mondani, hogy mely típusú mozgások milyen területeket fejlesztenek. Addig is, a labdajátékok biztosan jók.

És van a MEDITÁCIÓ. A rendszeres napi vagy legalább heti többszöri meditáció fejleszti a szürkeállományt, barázdáltabbá teszi. Sok gyakorlati tapasztalat van róla, hogy a meditáció fejleszti a szellemet (lényegében ez egy célja :) ), de tudományos módszerekkel is vizsgálták. Fontos: inkább a nem irányított meditációt részesítsd előnyben. A legegyszerűbb technika: nyugodtan, egyenesen ülve, csendben, szemed lehunyva csak figyeld a légzésed (orron át ki-be, hasi légzés). Ne erőltesd, csak figyeld, de azt is csak könnyedén. A bejövő gondolataidat ne űzd el erőszakosan, hagyd, hogy lefussanak, de ne gondold őket tovább, mindig csak térj vissza a légzés megfigyelésére. Idővel majd eljutsz oda, hogy nem lesznek zavaró felbukkanó gondolatok, illetve tudod irányítani. Szánj rá egy órát, evés után legalább két órával legyél, és lehetőleg legyél tiszta.

9. vagyok

És még egy érdekesség: állítólag ha a nő terhessége alatt (különösen a terhesség második felében, amikor a magzat agya intenzíven fejlődik) tanul, az a magzatra komoly hatással van. Amikor az ember tanul, olyan anyagok szabadulnak fel a a szervezetében, melyek segítik az idegsejtek közötti új kapcsolatok kialakulását. Ezek a magzati keringésbe is átkerülnek, és az ő agyában is serkentik az új kapcsolatok kialakulását, elvileg okosabb lesz.

Szóval kismamák, tessék naponta tanulni valamit :)!