Miért bambulok el mindig, Képtelen vagyok koncentrálni?

Sokan amikor először eldöntik hogy meditálni fognak, leülnek, és megpróbálják kiüresíteni az elméjüket, akkor szembesülnek azzal, hogy az elme pedig nem akar kiüresedni.

Az elmének ilyen értelemben saját élete, akarata van, pörög, ötletel, a múlt dolgain mereng, a jövő dolgain, itt kéne lenni, ott kéne lenni, ezt kellene enni, miért ülök, miért nem ezt vagy azt csinálom, stb.

Az elme kontroll és felügyelet nélkül folyamatosan szétszóródik, csapong, és elvisz az energiát.

Ezért fontos hogy apránként, de elkezdje gyakorolni az ember az önfegyelmezést, a koncentrálást, hogy az elme áramlását egy dologra tudja legalább percekig összpontosítani. Ez lassanként segíti megfegyelmezni az elmét, és nem megvadult, szétszóródott ménesként viselkedik, hanem egy erős és hatékony eszköze lesz a tudatnak.

“A tízezer mérföldes utazás is egyetlen lépéssel kezdődik” Lao-ce.

(Ezt csak azért írtam ide, hogy okosabbnak látszódjak)

...de tényleg ez 👆, elhatározod, elkezded, és csinálod. Először csak pár másodperc - tíz másodperc sikerül mondjuk, aztán elkalandozol, de ezt észreveszed, és idegeskedés nélkül újra kezded. Ez is olyan mint egy izom, használni kell és erősödik. 1 # röviden tömören megválaszolta, de a gyakorlás növeli az akaraterőt, a koncentrálás képességét.