Magyarországon kívül hol van még szaloncukor?

[link]

Külföldön is népszerű a magyar szaloncukor

Karácsonykor nemcsak a magyar családok, hanem egyre több külföldi is magyar szaloncukorral díszíti karácsonyfáját.

2005.12.16 14:39

A karácsonyi ünnepek nélkülözhetetlen eleme, a szaloncukor az Osztrák-Magyar Monarchiából származik, így hazánkban és a környező országokban örvend a legnagyobb népszerűségnek. Magyarország legnagyobb hagyományokkal rendelkező édesipari csoportja, a Bonbonetti Kft. a világ minden tájára exportálja szaloncukrait, így többek között az USA-ba, Kanadába , de Ausztrália is a megrendelők közé tartozik. A legnagyobb kereslet természetesen a közép-kelet európai országokból tapasztalható, közülük is Szlovákia a legnagyobb fogyasztó.

A Bonbonetti Kft. a karácsonyi ünnepek idején nemcsak szaloncukorral, hanem más szezonális termékekkel is igyekszik kielégíteni a fogyasztók igényeit. A cégnél jelentős mennyiségű adventi kalendárium, mikulásfigura és karácsonyi ajándékcsomag készül. A Bonbonetti Csoport által gyártott tibi termékcsalád az ünnepekre különleges ízekkel is kínálja termékeit. A jól ismert tibi csoki télre két ízzel (gesztenyés és almás-fahéjas), míg a tibi szaloncukor marcipános, túrós és tiramisu ízzel is megtalálható a boltok polcain.

A tibi márkanév nemcsak a fogyasztók, hanem a szakma legmagasabb elismerését is elnyerte a közelmúltban azzal, hogy idén második alkalommal kapta meg, a "szakmai Oscar-t" a Superbrand elismerést. A Superbrands program keretében neves üzleti vezetőkből és marketingszakemberekből álló szakmai zsűri értékeli hazánk vezető márkáit.

A Bonbonetti Kft. évente mintegy 1300 tonna tibi terméket értékesít országszerte, Magyarország egyik legnagyobb mennyiségben eladott étcsokoládéja a tibi étcsokoládé. A tibi táblás csokoládé megfelel a Magyar Élelmiszerkönyv által deklarált Különleges Minőségű Csokoládénak, ami azt jelenti, hogy az ismert márkák közül szinte egyedüliként 30 százalék feletti kakaó és 18% feletti tejtartalma van.

================

[link]

Hungarikum lehet a csak Magyarországon ismert szaloncukor

Magyarországon a 19. század elejétől készítenek szaloncukrot a cukrászok. A század második felétől pedig a karácsonyfák elengedhetelen édes dísze lett.

2003.12.15 08:42

A szaloncukor is hungarikum lehet. Ez a karácsonyi csemege ugyanis csak Magyarországon ismert. Magyarországon a 19. század elejétől készítenek szaloncukrot a cukrászok. A század második felétől pedig a karácsonyfák elengedhetelen édes dísze lett.

Fodros selyempapírba és csillogó sztaniolba csomagolt csokoládéval bevont cukor különlegesség. Ez a szaloncukor. Ősét a középkori francia cukrászok találták fel. Hozzánk feltehetőleg német közvetítéssel jutott el az 1800-as évek elején. Bár egyes források szerint a török időkben került Magyarországra a recept.

Kelényi-Szamos Gabriella cukrászda tulajdonos:

- Tulajdonképpen egy fondant, ami cukorszirup valójában és azt kell ízetsíteni citrommal, naranccsal, kakaóval.

Itthon a 19. század második felétől vált keresetté. Azóta nemcsak a gyerekek kedvenc karácsonyi csemegéje, hanem a fenyőfák dísze is. Ma már számtalan féle szaloncukor készítenek. A marcipános töltelékét például kandírozott gyümölccsel ízetsítik és keserű csokoládával vonják be.

=========================

[link]

A szaloncukor története

A karácsony egyik legfontosabb kelléke, a szaloncukor - a fenyőfához hasonlóan - Németországból ered, népszerőségét mégis nekünk, magyaroknak köszönheti. Nem egyszerően édességről van szó, hanem egy olyan kiegészítőről, amit a jelenkor embere hazánkban nem nélkülöz az ünnepek idején. Akár felaggatja a fenyőfára, akár nem.

Báró Podmaniczky Frigyes emlékirataiban leírja, hogy egyik nagynénikéje, egy osztrák hölgy volt az, aki 1825-ben először állított karácsonyfát Magyarországon. Eleinte gyümölcsöket, aszalt különlegességeket, mézesbábokat, papírból kivágott ékességeket, süteményeket akasztottak a karácsonyfára. Csak az 1800-as évek végétől terjedt el a szaloncukor-készítés és vele együtt a karácsonyfa-díszítés. A cukorka neve a német Salonzuckerl szóból ered, ezért nem meglepő, hogy Jókai még „szalonczukkedli"-nek nevezte. Kezdetben egyszerő cukorkaféleségeket, csokoládé golyócskákat burkoltak selyempapírba, majd színes sztaniolba. A budapesti Vendéglátó-ipari Múzeumban jelenleg is megtekinthető 30, különböző színő régi szaloncukor-csomagoló sztaniolpapír, valamint egy „ricselő gép" is. Ez utóbbi egy rojtozó gép, amellyel a szaloncukor papírját lehetett egy mozdulattal berojtozni. Hajdanvolt híres budapesti és vidéki cukrászdákban az inasoknak volt tisztük mőködtetni.

Annak ellenére, hogy a cukorka a XIX. század közepén jelent meg hazánkban először, 1891-ben Hegyesi József „magyar-franczia szakács és vállalkozó" már tizenhétféle szaloncukor receptet említ.

Igen nagy becsben tartották ezt az édességet Erdélyben és a Felvidéken is, ahová magyar közvetítéssel került. Sokan meg sem ették, évekig őrizgették az újabb és újabb ünnepre, mások csak a papírjára vigyáztak, abba csomagolták a következő évben a saját maguk főzte szaloncukrot. A századfordulótól indult meg a cukorka- és csokoládégyárak tömegtermelése, hiszen a fokozatosan javuló minőség, az egyre tetszetősebb csomagolás, a széles körő választék és a kézmőves készítményeknél lényegesen szolidabb árak gyorsan meggyőzték a vásárlókat.

Az első és a második világháború körüli elszegényedés idején visszaszorult a gyári szaloncukor-termelés. Ez az időszak arra kény-szerítette a családokat, hogy saját szükségletükre otthon állítsanak elő karácsonyfadíszeket, fára függeszthető édességeket és szaloncukrot, ha éppen volt miből. A szaloncukor tömeges megjelenése az ötvenes években következett be, ám - mint annyi minden más - uniformizálva - volt halványsárga vagy rózsaszín belű konzum, később zselés ízesítésű cukorka is. A klasszikusan széles választék a piacgazdasággal jelent meg újból.

A fogyasztói társadalom igényeit kielégítendő, ma már a mákostól egészen a feketeerdei ízűig mindenféle kapható.