Miert van ez, lehet tenni ellene valamit?

Helló! A kérdéssel szerintem egyáltalán nincs semmi baj, sőt, nagyon okosnak, átgondoltnak és hasznosnak tartom. Én ugyan már nem vagyok hasonló helyzetben, de régebben, amikor még iskolába jártam, velem is előfordult, hogy gyakran elkülönültem. Ha Te ennyire jól felismerted ezt a helyzetet és ekkora rálátásod van az iskolai közösség egészére, meg kiszúrtad azokat akik a megszokotthoz képest másképpen viselkednek, akkor bizonyára a megoldást is ki tudod taláni miként vonhatod be Őket (és nem Ezeket) a társasági életbe. Persze mindenkit nem lehet elérni és akinél nem lehet annál nem is kell erőszakolni. Az alapvetően még egyáltalán nem baj, ha valaki másmilyen, máshogy viselkedik mint a többiek. De abban igazad van, hogy meg lehetne próbálni Őket is egy kicsit jobban a közösség aktívabb részeseivé tenni. Nem akarok tippeket adni, Te magad találd ki a módszert. Mondjuk akár szervezhetnétek olyan iskolai, diákönkormányzati bulikat, eseményeket ahová az elkülönülő iskolatársaitokat is meghívhatnátok. Nyomtathattok az ilyenekre meghívókat és ezeket személyesen is oda lehetne adni Nekik. Még jobb esetleg, ha közvéleménykutatást csinálsz, hogy ki milyen programban venne részt szívesen. Pl. sulibuli, csoportos színházlátogatás, filmnéző klub vagy bármilyen klubdélután stb.Viszont a személyeskedést azt mindenképpen elkerülendőnek tartanám, tehát ha valaki ennek ellenére sem akar részt venni a közösség életében, akkor azt a lány vagy fiút nem kell nevesíteni, szóval nem kell Őt ezért kicsúfolni vagy bárhogyan piszkálni, kiközösíteni. Hanem akkor hagyni kell, hátha majd később magától keresni fogja a társaságot. És ha később kezd el érdeklődni valami iránt, akkor később is minden előítélet nélkül, barátságosan be kell fogadni.