Azért hanyagolni a barátságunkat, mert lett barátnőm?
Nem is tudom, hogy hogy leplezzem azt, hogy mennyire rosszul esik. Van egy srác, akiről azt hittem, hogy a legjobb barátom.
Igazi, klasszikus férfibarátságnak éreztem. Sok-sok közös program, mindent megbeszéltünk stb stb. Jó ideig mindketten szinglik voltunk.
Együtt nyaraltunk (az ő felvetésére), minden héten buliztunk, naponta tartottuk a kapcsolatot stb stb.
Karácsony előtt nemsokkal én megismertem egy nőt, összejöttünk. Eleinte a barátom is nagyon szorított nekem, hogy sikerüljön - ez jól is esett.
Aztán a két ünnep között valahogy megváltozott valami. Holott én nem győztem kihangsúlyozni, hogy a barátnőm semennyire nem jelenti azt, hogy hanyagolnám, vagy háttérbe szorítanám a barátságunkat, a srác elkezdett távolodni.
Korábban ismeretlen fogalom volt az, hogy napokig nem ír vagy nem keres. Bekövetkezett. És az is ismeretlen fogalom volt, hogy előforduljon, hogy egy hétig ne találkozzunk.
Na elárulom: karácsony második napján láttam őt utoljára. Ugyan szóba állunk egymással, de amikor írtam neki, hogy bulizzunk (ugyanúgy csak mi ketten ahogy korábban) akkor ugyan örült neki, de korántsem éreztem azt a lelkesedést, amit korábban.
Most másokhoz jár át, másokkal barátkozik stb. A kapcsolattartás ugyan megvan, de valahogy mégis totál azt éreztem, hogy eltávolodott.
Aztán beleuntam és viberen lefolytattam egy beszélgetést vele.
A <zárójelben> írottak nem a beszélgetés részei, azok az én kommentjeim.
[ 2016. január 28. 19:06 ] Én: Akartam is kérdezni hogy mi van mostanában veled?
[ 2016. január 28. 19:06 ] Ő: Meló nagyrészt
[ 2016. január 28. 19:06 ] Ő: Néha csavargok
[ 2016. január 28. 19:06 ] Ő: Pihi
[ 2016. január 28. 19:06 ] Ő: Punnyadás
[ 2016. január 28. 19:06 ] Ő: Nem sok extra (smiley)
[ 2016. január 28. 19:07 ] Ő: Peregnek a napok
[ 2016. január 28. 19:07 ] Én: Nem femininség csak az eddigiekhez képest olyan kegyvesztett hangulatot éreztem. <ő szokott le-femininezni, ha merek az érzéseimről beszélni>
[ 2016. január 28. 19:28 ] Ő: gondoltam csajozol
[ 2016. január 28. 19:29 ] Én: Hányszol kell elmondani kavintálisan,<ha elfelejtek valamit, ő szokott kavintonnal heccelni> (teeth) hogy a csajozás nálam(!!!!) nem sorolja hátrébb fontosságban a barátságot(!) - nekem tűnt inkább Gyurisztikus hátat fordításnak<Gyuri, egy közös haver, nekem régebbi barát, aki éles példája annak, hogy csak akkor voltam barát, amikor neki kellettem, aztán meg leszart>, aztán gondoltam magamban, hogy hát ahogy érzed
[ 2016. január 28. 19:29 ] Én: (teeth)
[ 2016. január 28. 19:41 ] Én: No persze nem értékelés esetén nem fogok kepeszteni...
[ 2016. január 28. 19:43 ] Ő: és ma volt biznisz?
Szóval a beszélgetésből egy érzelmi analfabéta vázolódik fel. Terel, témát kerül.
Érdekes, másfél éve ugyanez volt. Lett barátnőm és a srác eltávolodott. Ahogy elmondtam neki amikor szakítottam, azonnal nyitott felém.
A bizniszes kérdésére én már nem válaszoltam, nem akartam összeveszni, de legszívesebben beolvastam volna neki. Ha éppen a kettőnk barátságáról beszélek, éppen nem győzöm kifejteni, hogy nekem továbbra is fontos, akkor ne az üzleti életemről kérdezzen minden átmenet nélkül.
A bartánőmnek is meséltem, ő ezt kapásból BUNKÓságnak titulálta.
És ő is le van döbbenve, hogy ahogy meséltem neki a jóbarátról, hogy mennyire fontos, hogy olyan mintha az öcsém lenne, hogy akkor milyen barátság ez, ahol meg több, mint egy hónapja nem volt tali.
Végső konklúzió: nekem fontos lenne a barátság, de kezdem azt hinni, hogy én értékeltem túl. Legszívesebben direktbe bekérdeznék, hogy ugyan árulja már el, hogy a határozottan észrevehető közönyösödése tényleg összefüggene a "becsajozásommal"?
Ki mit tenne? Illetve érzésetek szerint mi húzódik a háttérben?
válasza:Tippre az, hogy szimplán van barátnőd, nyilván ez kiszakít a megszokott szingli életformából. Lehet, hogy valami a múltban történt és amiatt ilyen, nekem is volt ilyen ismerősöm.
Neki az volt a gondja, hogy minden esetben, ha a barátja valakivel összejött, onnantól másodhegedűs volt, hiába voltak ketten, akkor is sokszor feljött a barátnő kérdés és mivel neki nem volt kapcsolata, ezért sz*rul esett. De mondom, sok minden miatt lehet ez. Én a helyedben biztos beszélnék vele erről őszintén, ennél a szinte már közönyös hozzáállásnál úgyis jobb minden.
válasza:Meg kell próbálni az ő szemszögéből is nézni a dolgokat és kicsit türelmesnek lenned.
Valószínűleg féltékeny. Na és? Ez egy emberi tulajdonság, sokak nem tudják kiküszöbölni. Most te boldog lettél valakivel, míg ő "egyedül" van, nincs csaja és lehet, hogy ő is szeretne egyet.
De az is lehet, hogy FÉL, hogy elveszíthet téged (ha tényleg nagyon jó barátok voltatok!) csak mint az emberek 99%-a, ő is annyira büszke, hogy inkább hátat fordít, ELZÁRKÓZIK, FALAT ÉPÍT maga köré és próbál elfelejteni, eltemetni téged.
És mivel férfi, ezért az érzéseit is elég nehezen tárná fel.
Szóval ez egy eléggé nehéz helyzet.
Nem tudhatjuk, mi az igazi ok. Lehet féltékenység és félelem egyben. Ez is tökre előfordulhat, hisz még a legjobb barátok is lehetnek féltékenyek... miért ne?
Rosszul kezeli a dolgokat. Ez egy nagy hiba részéről. Nem így kellene. Úgy tűnik, hogy nem barátod. Megértem, hogy így érzéed. Mindenki így érezné.
De ha tényleg fontos volt neked, próbáld meg valahogy szóra jutni. Ami a legfontosabb, hogy próbálj meg te türelmes lenni vele és ne rögtön beolvasni neki.
Lehet, hogy ő is ugyanannyira kedvel(t) téged ő, mint te fordítva. Sőt, ha nem jobban. ÉPPEN EZÉRT, nagyon "könnyű" szeretetből gyűlöletet faragni az ő szemében ebben a helyzetben. Ez csak azt mutatja, hogy fáj neki.
Elég zavarosan írtam, de remélem, érted.
A lényeg: türelem, ne támadd le, próbálgasd vele folyamatosan. Ha végképp nem megy, akkor megint tönkre megy jó emberi kapcsolat a büszkeség miatt. Az ő részéről, persze.
Köszönöm a válaszokat <bárki aki erre jár és van hozzáfűzni valója, ne tartsa magában>, különösen a második beszél a szívemből.
Az a helyzet, hogy szinglik voltunk amikor barátok lettünk. Eléggé sülvefővés lett a kapcsolatunk, bár ő extrovertáltabb nálam. Több afféle felszínes haverja/ismerőse van.
Elég nagy a korkülönbség, ő jóval fiatalabb nálam.
Amikor neki volt időközben barátnője, akkor hajlamos volt az eltűnésre, a "f..feláll az ész megáll" módon. Ha én ezt esetleg megemlítettem, akkor feminin és féltékeny címkéket kaptam a homlokomra.
Én nagyon jó példát mutattam és mutatok mindig is, hogy a barátság nem szenved csorbát a párkapcsolat miatt.
A barátnőmnél is így vezettem be, elfogadta, hogy vannak barátok, nem akar megváltoztatni, nem akar elmarni mellőlük. Én ezt sokszor kommunikáltam a srác felé is, hogy nem kell félreállnia, a "csajozás" nem megy a barátságunk rovására.
Amit nem értek, hogy az ő értékrendjében miért is lesarkított hogy vagy-vagy. Azaz vagy barátság (napi több, néha többtíz üzenettel, heti több találkozással) vagy párkapcsolat, szinte nullára redukált baráti kontaktfelvétellel és hetekig, akár hónapig elmaradó személyes találkozással.
Normális, kicsit lelkibb dolog szóbahozatala esetén terelés, kikerülés, burok mögé bújás.
Van, aki azt mondta, hogy talán még látens homoszexualitás is lehet a dologban. És ez miatt van, ami van. Mondjuk erre kontra, hogy igen intenzíven csajozik ő az a mosolygós jóképű gyerek, aki puszta nézésétől leolvad a lányok bugyija pl egy szórakozóhelyen. Ez néha engem frusztrált is.De sosem fordítottam hátat neki akkor sem ha volt "csaja".
Szóval nem tudom. Nem tudom keressem-e vagy várjak, hogy keres. Utoljára ő érdeklődött az üzleti dolgaim iránt, amire nem válaszoltam, mert legszívesebben elküldtem volna valahová mérgemben. De nem tettem, igyekeztem bölcsen állni a kérdéshez.
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!