Kapcsolat a legjobb baráttal?

Van egy srác osztálytársam, az elején csak köszönőviszonyba voltunk, kb. olyan január körül kezdtünk el beszélgetni, utána már legtöbbször együtt ültünk órán 3-an egy másik haverral (legtöbb teremben három fős padok vannak). Nem gondoltam semmi bele, nem ábrándoztam arról, hogy összejövünk vagy ehhez hasonlók, aztán kiderült, hogy van barátnője már 3-4 éve. Idővel egyre jobban kijöttünk, együtt jártunk futni a Margitszigetre (előtte a mamájánál öltöztünk át, ez kicsit furcsa volt, hogy felvitt hozzá). Volt, hogy sulin kívül is találkoztunk, beültünk sörözni vagy ilyesmi.

Aztán kb. másfél hónapja mondta el, hogy szétmentek a barátnőjével. Én voltam az első, aki megtudta. Azt mondta több dolog miatt is mentek szét. Ez után többet találkoztunk sulin kívül, meg ha már egy ideig nemláttuk egymást, akkor rögtön kérdezte h mikor jövök fel pestre, h találkozzunk. Ekkor sem gondoltam semmit, tudtam h megviselte a szakítás és mondta, h ha társaságban van, akkor kevésbé gondol rá.

Már akkor is mikor még együtt volt a barátnőjével, de főleg azután sokszor volt olyan, hogy megfogta a kezem vagy a lábamat a térdemnél, és percekig így voltunk. Erre se fordítottam nagy figyelmet. Viszont tegnap beültünk egy kocsmába kávézni és mellé ültem, mert csak úgy láttam a tévét. Elkezdtünk kockapókerezni és egy idő után azt vettem észre, hogy simogatja a hátamat és a derekamat (ilyet előtte nem csinált), valamint h elég közel van hozzám. Amíg ott voltunk végig simogatta a hátam, vagy ha nem azt akkor rögtön a kezemet. Nem szóltam neki ezért. Ezután viszont nem tudom, hogy viszonyuljak hozzá. A rossz az, hogy ő júniusba elmegy két hónapra külföldre.

Ja, és egyszer ezt mondta nekem: veled csak az a baj, hogy a Manchester Unitednek szurkolsz. Itt még volt barátnője.