Vannak rajtam kívül itt olyanok akik sokat gondolnak az öngyilkosságra? Szerintetek kilátástalan megoldhatatlan helyzetekbe elfogadott? Ti hogyan követnétek el ha idáig jutnátok?

Még egy tipp:

Ha már semmid nem maradt, akkor állj be önkéntesnek egy afrikai misszióba. Egyrészt vesztenivalód nincs, másrészt az egy veszélyes szakma, még meg is lehet benne halni, harmadrészt láss olyan nyomorultul tengődő embereket, akiknek a sorsához képest még mindig átgondolhatod, hogy értékelen-e az életed.

Ha ezután is úgy gondolod, akkor egyszerű:

Ott Afrikában, a szárazságban és 50 fokban dolgozd magad halálra.

Azért fenyeget a börtön, amit megbántál?

(Amúgy ki is felejtettem, hogy Afrikában a börtönt is megúsznád.)

Ha nincs semmi értékes dolgod, akkor kiváló: hiszen veszteni valód sincs azzal, ha szétosztogatod.

Minek is tartanád meg? A halálba úgysem viheted magaddal...

Na szóval, ezek szerint igazából menekülni akarsz.

A bűntudattól szabadulás meg csak őszinte bűnbánattal, bocsánatkéréssel, jóvátételekkel van. Meneküléssel (akár a halálba, akár máshová) az eredeti probléma nem fog megoldódni.