Szerintetek miért megy sok hivatásérzet nélküli emberke egyetemre?
Szerintem túl sok a szak, és túl sok a csapda.
Egyeseknek saját bevallásuk szerint sincs érdeklődési körük, otthon megnéznek pár filmet, de csak kényszerből, nem élvezik, aztán söröznek haverokkal és minden nap unatkoznak.
Másoknak pedig túl sok érdeklődési körük van, csak mind felszínes, vagy váltakozik, melyik mély, melyik felszínes.
A gimnázium ilyen szempontból ingerszegény. Maga a gimnázium szerintem sok esetben kevés arra, hogy kialakuljon, mik szeretnénk lenni.
Dolgozni sokan egyetemig egy percet se dolgozunk, így honnan tudnánk, mi az a munka, és milyen típusú való nekünk? Honnan lennénk képben saját képességeink felől?
Nagy a nyomás a család, a környezet részéről, vagy saját részről, hogy gimnázium után rögtön egyetem. Sokan nem is hagynak ki évet, aztán persze, hogy szakot tévesztenek.
Régebben nehéz volt bejutni egyetemre, és tényleg az olyan ment, aki oda való. Az egyetemeknek, főiskoláknak volt színvonaluk, a diplomának pedig értéke volt.
Most itt a nyomás, úgy érezzük, mintha 22-24 éves korunkig tankötelesek lennénk.
Nem egy ember van, aki nulladikos volt és évvesztes is, rajtuk még nagyobb a nyomás, hogy gyorsan-gyorsan, több évet már nem veszthetnek.
Szerintem ez az egész pályaválasztás egy stresszes hajsza, egy káosz!
Utána mi vagyunk a véres húsok, hogy csak úgy ülünk ott, hivatástudat nélkül, esetleg nemhogy hivatásunknak nem érezzük, nem is érdekel; vagy épp büfészakon vagyunk... :(
Mennyiben értetek ezzel egyet?
Ezzel a véleménnyel nem szoktam népszerű lenni, de az én környezetemben egész egyszerűen ezt tapasztalom szal ennyi.
Tehát sokan azért mennek, mert szeretnének diplomás szerepben tetszelegni plusz addig is elvannak és nem kell foglalkozni semmivel, mert ok tanulnak
Én egyszerűen szeretek tanulni, sőt, néha túlzásba is viszem. Biztosan egyetemet szeretnék.
A különböző nyomások (család, saját, bizonyos családi támogatás amihez nappali tagozat kell, így is 20 vagyok) etc. miatt nem engedhettem meg, hogy egy évet kihagyjak, nyelvet tanuljak, dolgozzak, megtudjam, milyen az, hogy dolgozni.
Ha még akkor sincs hivatásérzetem, mehettem volna OKJ-re.
De Első, kérlek ne így állj hozzánk!
Lehet, hogy tényleg tanulni akarnánk, érdeklődőek vagyunk a világra! Lehet, hogy szívesen tanulnánk olyat, amivel majd elhelyezkedünk!
Nem feltétlen csak az a célunk, hogy +3-4 évig melegedjünk és ne kelljen dolgozni!!
Az a baj, hogy minden rábíznak egy tinire.
Menjen diákmunkázni nyáron, akkor is, ha a család nem szorul rá, mert kell a tapasztalat.
Legyen tisztában a piaci viszonyokkal, lássa át, mi a piacképes és mi nem. Ebben senki se segít neki.
Ismerje magát jól.
Tudja, hogy mi lesz a hobbija.
Amúgy sokan mondják, hogy az egyetem alatt szerzett tudást nem, vagy alig használjuk.
Én mindigis azt hittem, hogy egy szakmához alapvető, hogy tudd, hogy mi hogyan működik, a dolgok működésének mik az alapvető törvényszerűségei. Aztán ennek a tudásnak felhasználásával tervezel, alkotsz, irányítasz, újat hozol létre, valamin javítasz. Aki pedig 1-2 éves OKJ-t végzett, nos az kapja a kétkezi munkát: méricskél, gyárt, szabályokat tartat be (pl. munkavédelmi), nomeg neki is be kell tartania, méri bizonyos dolgok hatását és jelenti a mérnökök felé, hogy azok feldolgozzák.
Erre rá kellett jönnöm, hogy az egyetem alatt szerzett tudás csak dísz, kábé azért van, hogy elb***sz 3-5 évet az életedből baromságra. Diplomásként se fogsz tudni elhelyezkedni, ha mégis, akkor TE leszel az, aki méricskél, hatásokat elemez, szabályokat tartat be. Hát ehhez tényleg nem kell tudás, legalábbis nem sok.
Nekem ez kiábrándító. Kiábrándultam a szakomból, amin tanulok. Hivatásomnak sose éreztem, sose érdekelt plusz itt van ez is... Nem értem, miért kell akkor tanulni, totál haszontalan így. Elegem van abból, hogy tanulsz, de gyümölcse nem lesz. Kösz, b+, nekem élet kell, ez nem!!!
Amúgy manapság nem igaz, hogy csak az odavaló végzi el. Sok-sok kevésbé színvonalas suli van, ahol tehetség kell ahhoz, hogy csússz.
Ahol van bármilyen matekhoz hasonló tárgy, ott sokan csúsznak:D Amúgy annak ellenére, hogy a tudásnak csak egy kis részére van szükség, van értelme egyetemre járni, mert megváltoztatja a szemléletedet és a gondolkodásodat, meg valamennyire szabályozza, hogy mennyi ilyen képzettségű ember kerüljön ki.
Googleből bármit meg lehet tudni amit akarsz, a felvi is sok segítséget nyújt, szóval még mindig jobb a helyzet mint régen.
Nálunk van matek is, fizika is kémia is és a 7 félévet mégis kevesen csússzák túl.
A matek meg ilyenek milyen szemléletet módosít?
És akkor kiknek adatik meg, hogy tervezzen, létrehozzon, jobbá tegyen?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!