Aszexuális vagyok?
Sziasztok!
Azért itt írom ki a kérdés, és nem a Szerelem, szex témakörben, mert itt normálisabb válaszokra lehet számítani.
Belecsapnék a lecsóba. A véleményeteket várom, de kérlek benneteket, hogy a bántó megjegyzéseket spóroljuk meg.
30 vagyok. Soha nem volt még párkapcsolatom, bár bőven lehetett volna. Tetszem a férfiaknak. A gond ott van, hogy én nem vágyom rájuk. Taszít a testiség, nem vágyom az emberek közelségére. A szerelem, intimitás lelki oldala nagyon is vonzó számomra, mikor azonban testiségre kerülne a sor, bezárom a kapukat, sőt menekülőre fogom. Ezt persze mindenki elutasításként értelmezi, én meg nem magyarázom, onnantól nem érdekel az egész. Ha azt tapasztalom, hogy valaki testileg is vonzónak talál és közeledne, megundorodom az egésztől, és onnantól kiszálltam...
Filmekben is taszít a szexjelenet, ami már csak azért is érdekes, mert pornót azért szoktam nézni... de nekem annyi elég is.
A tesóm most fog nősülni, egyszer véletlenül rajtakaptam meztelenül grasszálni a lakásban, mikor a menyasszonyával itt volt vendégségben. Belegondoltam, hogy miért... és megundorodtam.
Ő családot szeretne, én nem, és nem is vágyom senkire. A szüleim persze paráznak, hogy egyedül maradok, de én nem, és ezt képtelenség megmagyarázni nekik. Főleg most, hogy a tesómnak sínen az élete, még jobban aggódnak. A gyerekeket nem szeretem, sőt az egész kérdéskört utálom és kerülöm.
Egyelőre nem írok többet, kérdezzetek, ha van mit, és még egyszer kérlek benneteket, ne üssetek :)
Egyszer megírtam ezt egy online pszichológiai tanácsadó oldalra, a doki még válaszra sem méltatott...
Köszi előre is a válaszokat.
válasza: válasza:Köszi a válaszokat!
Igen, baráti kapcsolataim vannak és kellenek is. A nagy összejöveteleket, bulikat ritkán iktatom be, a sok ember fáraszt és idegesít, de a közeli barátaimmal nagyon megvagyunk :)
A dolog engem nem zavar. Nem molesztáltak, nincs ilyesmi a háttérben. Leginkább úgy fogalmaznám meg, az zavar, ha másokat zavar. Tudjátok, vannak olyan emberek, akik belekérdeznek az ilyesmibe, és ha nem értik meg a helyzetedet, akkor azonnal kikiáltják, hogy abnormális vagy. Például egy új ismerősöm bemutatkozás után kb 5 perccel megkérdezte, van-e családom. Mondom nincs. Erre ő: de párkapcsolatom csak van? Mondom nem, az sincs. Erre ő: de hát mi a baj? A "baj" szó szóválasztás szempontjából érdekes. Na innentől engem is feszélyez. Nem maga az aszexualitás, hanem az emberek reakciója arra, ha valami eltér a társadalmilag elvárttól.
Boldognak, elégedettnek érzem magam. Jó munkám van, érdekes hobbijaim, egy kutyusom, imádnivaló szüleim és tesóm. Nekem ezek mellé nem hiányzik semmi. Világéletemben nyugisabb voltam, nem volt bulizós korszakom, nem fiúztam, mert nem érdekeltek ezek a dolgok. A csendes, és zömmel magányos időtöltéseket kedvelem. Gondolom, sokan unalmasnak hívnának, meg besavanyodottnak. Én csak látom, hogy eltérek a "normától", és tudni akarom, mi ez. De változtatni nem igazán akarok rajta, mert így jó.
válasza:Köszi a válaszokat!
Utolsó kommentelőnek: köszönöm a megjegyzést, és tényleg érdekes a neveltetési dolgokat felhozni, de arra azért megkérnélek, hogy kész tényeket és diagnózisokat ne állíts fel! Egoizmus mindenkiben van, bennem sem abnormális a mértéke, elhiheted. Megállapodhatunk abban, hogy annyira azért nem ismersz, hogy máris hisztis, elkényeztetett valakinek könyvelj el.
A szüleimmel nagyon jó a viszonyom, és mindig is az volt, a gyerekkorom pedig ideálisnak mondható. Jó tanuló voltam, hisztis sosem voltam (a szüleim egyébként ezt ma is a világ nyolcadik csodájaként tartják számon: nálam nem volt meg a szokásos tinilány-életszakasz annak minden problémájával és lázadásával). Ennyiben valóban érdekes lehet már ezt az életszakaszt is vizsgálni.
A hipochondrikus dologgal kapcsolatban nem értelek: képzelt betegség hogy jön ide? Úgy érted, lelki-pszichés okai vannak és nem testi? Mert az az aszexek felére igaz, ettől még az állapotuk valós. Ez nekem az életem, nem csak valami hisztimaradék gyerekkoromból, ahogy (ha jól értem) te értelmezed. Én ebben élek.
válasza:Kérdező, én nem akarom, hogy megváltozz, ha neked jó így.
Az emberek hozzáállását ehhez nem tudod megváltoztatni, mert a legtöbb ember képtelen kiszakadni a kispolgári és/vagy képmutató szemléletéből, vélt vagy valós elvárások szerint élnek és mások iránt is elvárásaik vannak, normafétisiszták.
De jól értelmezem, hogy azért megérteni te is szeretnéd a dolgokat? Hogy miért is vagy aszexuális? Úgy érzem, a kérdésed erről is szól, mert mintha magad is csodálkoznál azon, hogy a filmekben a szexjelenet taszít, de pornót pedig nézel. Szerintem erre van magyarázat. Neked nem maga a testiség taszító, hanem a testiség és a lelkiség összekapcsolódása. Az én esetem ehhez hasonló volt, csak nálam nem aszexualitásban végződött. A legtöbb ember simán össze tudja kapcsolni a testiséget a lelkiséggel, de nekem pl. nagyon nehéz volt elfogadni azt, hogy a szerelemben van testiség és a szerelmem iránt szeretetemet az is kifejezheti, hogy szexuálisan kívánom. Ezek a dolgok a gyerekkorban, a neveltetésben erednek.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!