Életem kicsit kilátástalannak tűnik eléggé el vagyok tévedve. Tudom hogy ezt a gondolatot felerősíti az a dolog is hogy most vagyok 14, de télleg baj van. Mit tegyek? Mit ajánlotok?
Fiu vagyok.. 14... és van pár problémám:
Nagyon nem találom a helyemet sose, barátaim vannak de ők azért haragszanak rám mert szerintük én elzárkózott vagyok, közbe én pedig várom hogy bármikor bárki hívjon hogy csináljunk akármit. 5. es koromig 4 szer váltottam iskolát apukám munkaviszonyai miatt. Nem alakultak ki komolyabb kapcsolataim és nem is tanultam meg létrehozni egyet. 5.-ben pedig a társaságom az akkori kissé fejletlenségem miatt mindig lekezelt, én viszont a figyelmet akartam mivel 4 éves koromig amíg a szüleim el nem válltak mindig csak velem foglalkoztak. Így tehát végül ahhoz folyamodtam hogy tréfásra vegyem a dolgot, és ez mára odaáig "torzult" ha szabad így mondanom hogy bohócot csinálok magamból bármilyen társaságba is keveredek :( mindig én vagyok a "csabika" a hülye de azért jópofi gyerek... senki nem bízik bennem teljes mértékben nincsenek komoly kapcsolataim, és nem sokan értenek meg. ha apámhoz (akivel élek 10 éve a válás óta) fordulok ilyen téren segítségért akkor mindig előhozza a nagy filozófiáját amiket egy hete olvasott a könyveiből és nagy bölcs szarokat vág hozzám én meg kéyntelen vagyok bólogatni, mivel felfogom hogy miről beszél teljesen megértem de lelkileg nem tudok egyesülni a gondolattal. Apám is egy kicsit rosszul kezel engem mivel mindig talál valami kifogást miért nem hajlandó kicsit törődni velem (ez úgy kb 3 éve megy) mivel egyszer barátnője van és mindig haragszik rá valamiért vagy meg vele telefonálgat, egyszer sok a dolga közben csak ide oda pakolgatja a cuccait delphiben, egyszer meg ő most olvas hatgyjam békén... ő észreveszi a saját hibáit és néha lecsesz emiatt ( mármint rám fogja a saját hibáit). Fejlődésem alatt sosem volt senki körülöttem rendszeres, nem alakult ki ilyesmi bennem: az apám mindig váltogatta a munkahelyét én az iskolámat, itthon anyám nélkül is eleinte rá hárultak a háztartásbeli feladatok később rám, és most se nagyon tudok kialakítani valami rendszert, mindig vannak elképzeléseim hogy hogy lessz jó, hogy fog működni az életem és max egy hétig bírom, nagyon sok pillanatnyi örömöm van de ezek hamar átfordulnak szomorúságba csalódottságba. Bármibe belekezdek nagyon jól megy (ahhoz képest hogy kezdő vagyok) tehát tehetséges vagyok nagyon sok téren viszont nem tudom ezeket kihasználni, nincsen kitartásom. Barátnők terén semmi, SEMMI! 14 éves vagyok és nem egoizmusból de igenis szép vagyok sőt sok lány belém van habarodva azt látom is, de egyszerűen nem tudok hozzájuk közeledni, beszélgetni tudok velük, mászkálni is, de nincs meg az a féle törődés feléjük amit ők elvárnának tőlem és ezért ha közelebb kerülnek hozzám akkor gyakran csalódnak és haragszanak rám.
Hát röviden összefoglalva ennyi lenne a gondom... Néha olyan jó lenne csak szimplán kiugrani az ablakon de mindig visszafog valami... amibe hetek kérdése és vagy elfelejtem és meggyőzöm magamat hogy az rossz, vagy meg az felejt el és megint csak csalódok :(.
Pszichológushoz nem szeretnék menni ilyen témával mert akkor apám nem venné jó néven meg énse tudnám ennyire összefoglaltan elmondani neki a gondomat (anélkül hogy minden egyes gondnál elkezdene szövegelni...) Szóval léci olvassátok végig, és ha akad köztetek olyan aki esetleg érti ezeket a dolgokat akkor az segítsen rajtam: Mit ajánl? mibe kezdjek bele, hogyan?
Szia.
Én szívesen beszélnék veled erről, ha akarsz valakivel. Nekem is vannak elég hasonló dolgaim, a helyzetem meg kb dettó.
Írj privátot, ha akarsz.
Apádhoz gratulálok! Nyilván ha neki eltörik a lába, ő sem megy el orvoshoz. A pszichológus a lélek doktora. Ha a lélek beteg, akkor gyógyítani kell. Kár, hogy pont a szülő az, aki ebben megakadályoz, holott az ő felelőssége lenne gondoskodni az egészséges fejlődésedről.
Annyit tehetsz, hogy ha van mondjuk iskolapszichológus, vagy védőnő nálatok, őt felkeresed. De ha értelmesebb és empatikusabb az osztályfőnök, ő is segíthet.
hát az ofőről nemmodok semmit.
Az új iskolámban ő vezette be azt hogy a nevemet gúnyosan kell ejteni és csakis kizárólag csabikáááának lehet hívni.
Nem tudok jó pszichológust nyiregyen, és egyedül nem tudom hogy érdemes e kerezsgélni, azonban ha interneten van ember aki ezekkel foglalkozik akkor annak örülnék
Mit is mondhatnék!? elég nagy gondok ezek egy ilyen "kis" embertől (ne érts félre de a 14 éveddel nem igazán tudom másképp írni) Az ÉLET nem indul számodra valami fényesen, de szerintem az már fél siker, ha beletörődés helyett megpróbálsz ebből kitörni. Szerintem tényleg nem ártana egy szakembert felkeresned. Ilyenkor (kamaszkor) az ember amúgy is mindent sokkal tragikusabban él meg, mint egyébként. Én is voltam kamasz, és az én életem sem volt akkoriban fenékig tejföl. Meg kellett küzdenem egy mostoha apával, aki igyekezett pokollá tenni az életem.
A te helyzetedet tekintve nagyon jól látsz bizonyos dolgokat, tehát értelmes gyerek lehetsz. Az viszont már nem biztos, hogy mindent pontosan jól látsz. Ha apukáddal nem tudsz ilyenekről beszélgetni nem könnyíti meg a helyzeted. Azt például teljesen jól látod, hogy az életviteletek (költözés, iskola váltások stb) nem tesz jót egy gyerek személyiség fejlődésének. Nem tanulsz meg kötődni, nem érezhetsz egy biztos pontot az életedben. Annak örülök, hogy magaddal szemben úgy vélekedsz hogy tehetséges vagy, próbáld ezt másoknak is mutatni ahelyett hogy "bohócot" csinálsz magadból. Ha ezt mutatod, így is fognak kezelni. Ne akarj megfelelni, csak legyél önmagad. Ne az vezéreljen egyes kapcsolatok kialakításánál, hogy mit várnak el tőled és aszerint cselekedsz. Ez egy egyfajta hazugság mások felé, ezért is fordulnak el tőled hamar, mert ezt a látszatot nem vagy képes sokáig fenntartani. Én borzasztóan szeretnék neked segíteni, mert a kialakult helyzetedről tényleg keveset tehetsz, a körülmények nem voltak kegyesek hozzád.
Minden esetre ha csak úgy beszélgetni akarsz valakivel nyugodtan írj!
Minden jót kívánok!
Szerintem nem annyira bonyolult. Épp a változások korában vagy, tehát ha már mindenképp változni kell, hát változtass szíved szerint! Ha nem szeretnéd, hogy bohócnak nézzenek, akkor ne csinálj bohócot magadból mindenki előtt. Ha szeretnéd, hgoy jó fejnek tartsanak, akkor ne legyél túl komoly! Gondolom azért már fel tudod mérni a különbséget egyik és másik véglet között. Próbáld meg ezeket kerülni és hidd el, nem baj, ha nincs olyan barátod, akivel mostantól nyugdíjas korodig jóban leszel... majd lesz!
Úgy érzed, hogy tehetséges vagy az új dolgokban is? Hát akkor ezek mégiscsak sikerélmények neked! Ne add fel őket egy-két hét után, várd ki, hogy mi az, ami hosszú távon is leköt. Nagyon jó, hogy sok dologba belevágsz, legalább majd hamarabb megtalálod azt, ami tényleg érdekel!
Tetszel a lányoknak? Ez fantasztikus! Ha már most ilyen sikereid vannak ezen a téren is, akkor később sem lesz gondod és a párkapcsolatot úgysem gyerekkorodban kell megtanulnod, ez az időszak még csak most kezdődik! Hidd el, amikor komoly érzelmeid lesznek kölcsönösen egy lánnyal, akkor belülről és ösztönösen fog jönni az odafigyelés részedről is és tőle is meg fogod ezt kapni, egyikőtöknek sem kell majd csalódni! De ahogy az igaz barátokat, az igaz szerelmet sem várhatod 14 éves korodra! Ha már most mindezeket megvalósítottad volna, akkor mi más izgalom várna rád még az életben?! :-)
Ez így jó! Tanuld a kapcsolatokat, élvezd a sikereket és ha netán apu mégis ráér néha, akkor nyugodtan mesélj neki bármiről, ami érdekel. Ha pedig sosem akar ráérni, akkor szólj neki konkrétan, hogy "Apu, csak ketten vagyunk itt egymásnak és szükségem van minden nap fél órára tőled, amikor beszélgetünk. Kérlek, szólj majd, hogy mikor legyen ez a fél óra!" Egész biztos, hogy rá fog érni! :-)
ennyi idősen nekem is voltak ilyen problémáim.
én csak annyit mondok, hogy gondolj olyan emberekre, akik egészségügyi problémákkal rendelkeznek (vakok, betegek, stb.) és máris meglátod nem vagy te olyan szar helyzetben.
..nekem nincsenek ilyen jellegű problémáim..de megértelek:)
ha szeretnél valakivel beszélni irj priv-t;)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!