A biztonsági őr is ember? Történet. Elég hosszú.

Úgy történt a dolog,hogy a melóban vannak biztonsági emberek is.Ezek általában "nagy hatalmú" lenéző flegma emberek,nagyon utálatosak,meg minden.Olyan peckesen járnak,meg kemények,köszönni sem tudnak,pedig már hetek óta napi 12 órában vagyunk együtt...De ma eljött az ideje,hogy iszonyatosan megalázó helyzetbe került a "főkolomposuk".Épp le voltam guggolva az alsó polchoz az iratokért,amikor elment mellettem és baromi nagyot kordult a gyomra,egyből oda is kapott.Én persze semmit sem vettem észre,pakoltam tovább.Sétált még pár lépést,megállt,közben a keze végig a hasán.Ez után fájdalomtól eltorzult arccal indult el az öltöző felé,tízig számoltam és követtem.Mikor beléptem pont csukódott a WC ajtó bentről persze hallottam a félhangos"jájjj jájjj,áááóóúúú" és satöbbi hangokat.Hallottam ahogy leül és az azt követő hatalmas,elnyújtott recsegve fingást is.Ekkor gondoltam egy merészet: felemeltem egy olyan jó 10 centire a földtől az öltözőben lévő fém pad egyik felét és visszaejtettem a járólapra.Ettől lett egy jó kis csattanás,ami arra pont elég volt,hogy emberünk a szülőszobán is pontosan tudja,hogy közönsége van.A vékony falaknak(gipszkarton) köszönhetően szinte azt is lehetett hallani,ahogy távozik a salakanyag.Na,ne ragozom tovább,az emberünk 14 percig a kínok kínját élte át jajjongott,nyögött,küszködött a hangok alapján,miközben én néha jól hallhatóan motoszkáltam,hogy tudja csak meg,hogy hallják.Mikor kijött én ott tettem-vettem és amikor kijött ránéztem.Az arca teljesen elgyötört volt és hallani lehetett,hogy forognak a belei.Nem szóltunk egymáshoz most sem.A történtek után még négyszer ment ki,de akkor már nem követtem.Elég volt jelentőségteljesen ránézni amikor visszajött.Legtöbbször remegő lábakkal.Azóta sem beszélünk,de legalább a nagyhatalmú peckes,kemény szekuriti harcos ha ránézek lesüti a szemét.Tudja,hogy a mi kis titkunkat(már ha más nem vette észre) akármikor kiteregethetem a melóban és akkor csak röhögni fognak a háta mögött.