Akiket érzelmileg zsaroltak a szüleik, hogyan tudtak kitörni ebből a burokból?

Előbb utóbb eltavozik.

Állj így hozzá, ha ez neked kissé morbid, akkor meg úgy, hogy sosem lesz normális életed/családod, ha apád zsarolasainak fogsz élni, amíg látja, hogy ugrasz a szavaira, addig zsarol egyre keményebben, én anyám ugyanezt csinálta, mikor kikoltoztem kulfoldre, nem olvastam el a facebook üzeneteit vagy nem reagáltam mikor ilyen kitoresei voltak.

És tessék 2 hónap után kicserélték

Nincs más választás, mint függetlenítened magad érzelmileg a szüleidtől. Engem kizárólag a zsarolás több formáját (miután az érzelmi nem hatott egy idő után, maradt a fizikai) használva "nevelt" anyám, akkor mondhattam el, hogy felnőttem, amikor már nem érdekelt egyáltalán, miket mond.

Tudatosítanod kell magadban, hogy nem vagy apád tulajdona, így nem tehet a sarokba, mint valami rongybabát, és nem erőltetheti rád az elképzeléseit.

Nem azért vállal az emebr gyereket, hogy legyen valaki, akit dirigálhat egy életen át, aki pedig igen, és ilyen undorító aljas módon ráerőlteti azt, hogyan éljen, az nem érdemli meg még azt sem, hogy a gyerek egyáltalán valaha hozzá szóljon.

El kell engedned a bűntudatot és merned a kezedbe venni az életed, mert ha ebben engedsz, nemcsak az álmaid veszted el, de a normális önálló életnek is búcsút inthetsz. Ha engedsz a zsarolásnak, azzal csak azt jelzed a zsaroló felé, hogy akaratgyenge és irányítható vagy, ezt veled meg lehet tenni, így pedig soha nem fogja abbahagyni.

A fenyegetéseit amúgy ne vedd vérkomolyan, hisztizni fog egy darabig, mert fogalma sincs, hogyan kell felnőtt módjára kommunikálni az akaratát, de utána úgyis megbékél. Ha pedig nem, akkor magára vessen.

Olvasd el ezt a könyvet:

[link]

Elköltöztem, amint anyagilag stabilan álltam.

Nem tartozol a szüleidnek azzal, hogy feladd az életedet. Nekem anyukám szokja nagyon nehezen, de muszáj lesz átrendeznie az életét, hogy most már mindketten elköltöztünk a tesómmal és ketten maradtak apámmal.