Mikor fogadja el, hogy én boldog vagyok a gyerekekkel? Miért kell ezt mindig felhozni?
Apukámnak nagy törés volt az életében, hogy őt követve nem az orvosira mentem, pedig jól tudta, hogy a kémiát és a fizikát gyűlölöm, a biológia sem volt a kedvencem.
Az egyetem alatt terhes lettem és akkor közölte, hogy nem érdekli tovább, mi lesz velem, szégyent hoztam rá és sosem csalódott még senkiben akkorát, mint bennem. Mindezt azért, mert az anyaságot választottam.
Nemrég született meg a 3. babánk és boldogok vagyunk a férjemmel, nem állt meg az életünk a gyerekek miatt, ahogy páran megjósolták, sőt.
Viszont az apám a mai napig mondja, hogy orvosként milyen sikereket érhetnék el. Havonta egyszer ebédelünk együtt általában, de ez mindig feljön. Egyszerűen mintha nem fogná fel, hogy én boldog vagyok így.
Pl. itt van egy barátnőm, akit felvettek az orvosira és 23 évesen döntött úgy, hogy elege van belőle, neki az nem való. És kezdhette újból az egész egyetemet.
Én örülök, hogy még csak el sem kezdtem, hiszen tudtam, hogy nem vagyok orvosnak való.
Szerintetek mit mondhatnék, amitől megérti, hogy nekem így teljes az életem?
"Azért mert ő azt akarta hogy legyen valaki belőled, ne csak egy kitartott htb."
De kedves vagy. :)
A "kitarott htb" helyett én jobban szeretem a feleség és anya kifejezést, de hát ki mit hoz magával ugye...
Anglisztika szakon végeztem, de a férjemmel megbeszéltük, hogy mivel nem szükséges, nem megyek el dolgozni azután sem, hogy a legkisebb elkezdi majd az ovit.
Itt kérdező ilyet ne kérdezz, mert a legtöbbje aki válaszol ugyanolyan megkeseredett boldogtalan kisember , mint az apád akik azt hiszik agyontanulva és csak nagy névvel lehet valaki az ember. Ezeknek fingjuk sincs a boldogságról és habzást kapnak ha valaki az ...és persze mindig mindent jobban tudnak főleg a jövő , de persze a másikét..ök meg élik tovább a semmitmondó életüket kiekégülve, hogy most jól megmondták... bizonyíték erre, hogy majd jól felháborodnak ezen ;)
Apád sose fog leszállni erről , mert tipikus szükség gyerek vagy magyarán azért élsz , mert házasságban gyereket szülni szokás...és azt hiszik a szülők , hogy mert dugtak egy "jót" , ( de a mai párok azt se tudnak...) és belőlük lettél akkor már megszabhatnak mindent.
Ezek szülők halnak meg egyedül.
Ha téged zavar hogy mindig felemlegeti akkor mond meg hogy a havi 1 ebédtől is eltekinthet. A jövőd meg rajtad múlik, bármi lehetsz ami akarsz.
az milyen élet már? én nem tudnék úgy létezni, hogy csak gyerek, legalábbis bejojóztam akkor is amikor munkanélküli voltam és mindent kisuvickoltam a házban és otthon végezhető munkát is végeztem,de egyszerűen halálra untam magam és úgy éreztem nem vagyok kellőképpen értékes. Persze htb akarsz lenni, az a te dolgod de én úgy érezném, hogy "csak egy htb vagyok és semmi több" értéktelennek érezném magam és nem azért mert mások mit gondolnak, hanem mert gyerek csinálásnál többet akarok elérni
mindezt azért írom le, mert apád is így lehet ezzel(megjegyzem így okkal)
ja és a férjek előzékenyebben kérik ezt a nejüktől, mert akkor ők lesznek a kereső férfi és ez növeli az egójukat, plusz így kényelmesebb hisz mire hazaér minden meg van csinálva
Apádat nem fogod tudni megváltoztatni.
Azt meg éppen láthatod az itt lévő hozzászólásokból, hogy ma Magyarországon, aki nem dolgozik "valamit", az eltartott.
Éld az életedet úgy, ahogy a férjeddel nektek megfelel. És ne foglalkozz azzal, ki, mit mond.
Apádnak egyszer ,úgy alaposan mondd el, akárhányszor fogja felhánytorgatni, hogy nem teljesítetted az ő megvalósítatlan vágyait,te nem fogsz változtatni , sőt, az ebédeket is le fogod csökkenteni.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!