Hogy viszonyulnátok az ilyen szülőkhöz?
17 éves vagyok, és csak az iskola végett élek még itthon. ötödikes korom óta nem érzem magam jól a családommal, mert állandóan kritizálnak és lelkileg tönkretesznek...Ha pozitív eredményeimről beszélek, akkor is valamibe belekötnek, és elrontsák az egész napomat vele. Állandó jelleggel visszahúzódok, és inkább fent gubbasztok a szobámba mint valami begyepesedett kocka, csak azért hogy ne kelljen a közvetlen közelükbe lennem, hogy ne kritizáljanak.
Tegnap például apám nem hagyott itthon pénzt, és kellett volna buszra hogy eltudjak menni az iskolába, erre anyám rákontrázott, hogy menjek dolgozni és adjam haza a pénzt (Mivel esti gimnáziumba járok, ezért 8 vagy 10 órásra gondolt.A részleteket majd kifejtem hogy miért járok estire..) mivel felnőttnek vesznek.És egyből elkezdett kritizálni, szedjem össze a ruháimat és költözzek el ha nem megyek dolgozni, és hangsúlyozta hogy egy csődtömeg vagyok..Hála kedves osztálytársamnak bejutottam az iskolába, elvitt autóval, hisz így is nagyon nehéz estin tanulni, nem hagyhatok ki egy napot se.
Szóval ez az egész akkor kezdődött mikor apám elvitt magával dolgozni nyáron (negyedik osztály után), tudjátok milyen jó érzés volt úgy tölteni minden nyaramat hogy munka munka munka, egész héten?
És közbe a barátaim hívtak mindig, hogy menjek ki velük focizni biciklizni meg ilyen gyerekes játékokra..Ez a nyár után, elkezdtek engem állandó jelleggel piszkálni -előtte se voltak mintaszülők- és utáltam itthon lenni.Magamba fordultam lelkileg kikészültem, volt 1-2 barátom, rajtuk kívül mindenki utált, és kiközösítettek az iskolába. Lerontottam a jegyeimet, annyira hogy régen matek versenyre jártam, hetedikbe meg megbuktam matekból.Ekkor még rosszabb lett a helyzet, mivel a barátaimat
okolták a szüleim ezért. Nem tudom milyen gondolkodási módjuk van, de azért mert megbuktam átraktak magántanulónak egy másik iskolába(havi 24EFt), és kijelentette hogy ezentúl vele fogok dolgozni iskola helyett. Most következett be eddigi életem legrosszabb két éve, állandó veszekedés, minden nap hajnali 5kor kelés, este 5 ig munka 6 mire hazaértünk.Mindezt egy héten hat napon keresztül, örültem hogy bezuhantam az ágyba olyan fáradt voltam, és vasárnap meg a kertben dolgoztam. Az iskolába heti 2x kellet volna bejárnom, ehelyett 3hetente bejártam 2 napra, mivel dolgoztam és nem bírtam menni, mert az apám nem engedett..Mire nehezen elvégeztem az általánost (Szeretek tanulni, csak nemvolt már hozzá erőm soha se!!Mert állandó fizikai munkát végeztem segédmunkásként) addigra lemondott rólam ő is, hogy nincs tehetségem a munkához a tanuláshoz semmihez se, és kijelentette hogy egy nulla vagyok..Ezek a beszólásaik végett tartok ott ahol most, lelkileg roncs vagyok..Nyáron elmentem egy másik vállalkozóhoz dolgozni hogy kapjak pénzt, mivel követelték hogy menjek el, és nem akartak engedni továbbtanulni.. Nem felvételiztem sehova, hisz még értelme se lett volna mivel a jegyeim borzalmasak..Ezért elhatároztam hogy elkezdek esti gimnáziumba járni, és elkezd valamilyen módon tanulni mint a barom, és mellette dolgozni, hogy lebírjak rakni egy emelt szintű matek és informatika érettségit, de ugye emelt szintűre nem biztosít az iskola oktatást..2013 nyarán, volt egy egy éjszakás kalandom, ahol nagyon beégtem.. A lány orális szexel kezdte volna, és aztmondta hogy nyomorék a farkam..Én nemtudtam mire értette, de aztán rájöttem 1 héttel utána hogy fitymafékem rövid.Ezek hallatán eléggé összetörtem, de dokihoz nem mertem elmenni.. Elkezdtem az iskolát munka mellet, interneten megismertem egy lányt, akibe beleszerettem 2. találkozás során kiderült hogy van egy lánya és barátja van.. jó én nem akartam otthagyni minden happy volt csak 80 km re lakott :D.. Úgyvolt hogy februárba összejövünk.. az első félévem jól sikerült, mivel alig voltam otthon, vagy dolgoztam vagy iskolába voltam. Amikor meg otthon voltam este tanultam..De aztán ugye elvesztettem a munkám, a lány akit szerettem kijelentette hogy nem akar velem lenni, és lett szabadidőm és jöttek a cseszegetések hogy menjek dolgozni..Lelkileg olyan szinten megvoltam/vagyok törve a lány meg minden végett hogy még az öngyilkosság is megfordult a fejembe, de tudom hogy nincs értelme,hisz az élet megy tovább..Úgyhogy most jelenlegi állapotom:
Borzasztóak a jegyeim, szinte hogy 2 tantárgyból bukásra állok, idegileg roncs vagyok, kiakarnak rakni a lakásból 16 évesen(nemsokára17)!!És még műveletlen is vagyok, pedig szeretnék művelődni, gondolom észreveszitek a nyelvtanomon hogy rámfér.. A kérdésem az lenne, mitévő legyek, és hogy érjem azt el hogy eltudjak végezni egy ilyen esti iskolába munka meg minden mellett emelt szintű érettségit?
És hogy legyen tovább, ha kidobnak, vagy ezt hogy tudnám megelőzni, úgy hogy munkát se találok?? HOGY ÁLLJAK EHEZ AZ EGÉSZ HELYZETHEZ?? Nagyon nagy bizalommal fordulok felétek hogy segítsetek nekem, nem akarok tudatlan maradni, fejleszteni szeretném magam..
UI.: Mindig hangoztattják hogy több "millióba" vagyok nekik..
Vajon ennyit érne a munkám, hogy éveken keresztül dolgoztam, havi 25E ft nembírtam kitermelni??
(Az előző főnököm kifejezetten megvolt velem elégedve, csak becsődölt a cég..)
TE jó ég, ez nagyon hosszú és kicsit összevissza van.
Szerintem a szüleid túlreagálják.
És rossz döntést hoztál, inkább maradtál volna nappali képzésen...
A szüleid úgy látszik a leírásod alapján, csak testileg a szüleid. A szülői érzés az hiányzik belőlük.
A lakásból nem rakhatnak ki 18 éves korodig. Ez nem javít a helyzeteden, de ez biztos pont addig.
Embereld meg magadat és tanulj. Talán van könyvtár a közeledben, oda elmehetnél minden nap. Tanulni, számítógépet használni. Próbálj meg egy 4-6 órás állást találni.
És minden nap reggel felkelve mondd magadnak:
Csak azért is én fogok győzni!
Azt hiszem a szüleid nem tudják hogy felelősségük van irántad,hisz még nem vagy teljesen nagykorú.De Ők már annak gondolnak.Nem tudom milyen gyerekkoruk lehetett nekik,de egy kicsit defektesek.Ez nyomja rád a bélyeget.
Az igazi az lenne ha nappalin tanulnál és a szüleid felvállalnák a felelősségeket
És most ugye nagyon is fáj a dolog, hogy tudtam valakihez lelkileg fordulni, és ugye ez mind elveszett..
Szerintem érthető hogy mind ezek mellet hiányolom egy ember jelenlétét aki felsegít, ha összetörnek és törődik velem..
2: Nemigen rajta múlt...
kérdező: Keress munkát és valahogy menj el otthonról. Sok városban még léteznek munkásszállások azok tán a legolcsóbbak.
Ha szülő lennék, nem engedtem volna meg, hogy dolgozz és estin végezd el az érettségit.
Első a tanulás...
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!