Mi ütött most anyukámba? Hogy változtathatnék ezen?

Az anyukám mostanában nagyon ingerült. Anyagilag nagyon jól állunk, mégis,olyan ideges, és kötekedő. Apukám tesz felé egy szép gesztust, negatívan reagál rá, például: Megjegyezte, hogy milyen szép most, ő erre azt mondta, hogy smink nélkül bezzeg nem tudod ezt mondani?!

Mikor én akarok vele beszélni, (ritkán, mivel szociális fóbiám van, még itthon se merek megszólalni) ő azt mondja erre, hogy hagyjál már a hülyeségeiddel, ami nekem nagyon rosszul esik...

Nővéremet meg már érzelmi válságba fogja vinni, folyamatosan azt mondogatja neki, hogy semmire se jó.

Nem rég az volt, hogy mondta anyukám neki, hogy 6 óra fele készüljön el, és menjen el bevásárolni. A nővérem addig kitakarított, és 4 óra fele elkezdett készülődni, anya előbb jött haza kérdezte tőle, hogy hol van Xy, mondja nővérem, hogy még készülődök... Erre meg ő azt mondta, hogy miért nem ment már el vásárolni, meg azt mondta neki, hogy ezt a " ki****ott számítógépet nyomja egész nap, és egy trehány disznó, aki semmire se jó... Később nővérem könnyes szemekkel ment el a mamámékhoz, és 1000% hogy ott kisírta magát.

Senki se akar már vele beszélni, és ő van felháborodva, hogy senki se jön ki vele beszélgetni, apukánk már nem is szól anyukánkhoz, többet dolgozik, hogy ne kelljen hamarabb hazajönnie, és eltudja mondani, hogy fáradt, és leakar feküdni aludni. Én már nem érzek anya iránt semmit, mikor néha bejön és megpuszil, akkor is csak fapofával nézem tovább a TV-t mert kihaltak bennem a felé irányuló szeretetem, ami ellen tenni akarok, de így nem tudok.

Megkérdeztem a barátnőjét, hogy mi baja volt, beszélgettünk róla, én mondtam a barátnőjének, hogy anyunak meg kéne tanulnia levezetni az energiáit. A barátnője mondta nekem, hogy ő már megkérdezte anyát, a szexuális életéről, és azt mondta anya neki, hogy nem szereti az együtt létet, így nem is csinálja... Nem én kérdeztem rá, hogy mi van apa és anya közt a barátnőjétől, de ezt azért jó volt tudni.