Ez az állapot nemnormális? Vagy csak én vagyok béna hogy engem zavar? Ígykell gyereket nevelni?
18 éves lány vagyok, és van egy féléves unokahúgom.
Tesómék még itt laknak velünk, tesóm dolgozik is. De én egyre nehezebben viselem a helyzetet.
A lány nagyon hisztis, ha már valamit nem kap meg elkezd ordítani, de könny egy szál se!
Nem lehet előtte enni, mert hogy ő megkívánja menjek odébb enni. Ha pl. anyám vesz valamit akkor azt a gyereknek egyből megkell kóstolnia mert ő azt akarja pl. paradicsom, pogi stb.
És ha nem kapja meg lehúzza a terítőt és ordít.
Délután csendbe kell lenni, mert alszik, este azért mert MÁR laszik, reggel meg azért mert MÉG alszik.
Persze az senkit sem érdekel amikor pl.éjjel a gyerek ordít és már a saját apja meg az anyja nem bír vele.
Most is hisztizik, hallom...
Aztán naponta kb 5en körülugrálják, anyám, apám, tesómék. És még én vagyok a tahó hogy nem gügyögök neki, minek? ugyis ordít meg hisztizik nálam. Széttépi a hajamat, és végigmászik a 8kilójával a hasamba. Meg karmol.
Amióta megszületett aanyám csak ordítva tud velem beszélni, az unoka folyton a kezében van és hgozzám nincs egy normális szava sem! Ugy viselkedik mintha a kislány lenne a lánya. Apám dettó. Kiabál velem, akármit csinálok vagy mondok, bunkó vagyok, veszekszik velem, de mihejt megjelenik az unokája megszünik a világ.
Anyám most 18 évesen fenyeget hogy felpofoz, mert kijön 1-1 ba*meg, g*cibe, k**vaéletbe...
Arról ne is beszéljünk, hogy senkire nincsenek tekintettel ha pl reggel 8-9kor még alszom, és a gyereket kihozzák akkor csak ordítva tudnak neki gügyögni, a gyerek meg visítozik... Szóval az a játék hogy mindent elkér, ledobál és túlvisitják.
Mindent megkap, van kb 50féle ruhája egy csomó játéka, meg holdkompja... mindene! És folyton mindenkinél a gyereke a téma, ha átjön nagyanyám nála is az a téma... Unalmas már.
Ha fél évesen ilyen, mi lesz vele 1-2 évesen?
Hát ja, hajlamosak elkényeztetni a kölyköt. Később keményen ráfáznak, az tuti.
Sajnos nem tudsz mit tenni ez ellen. Próbáld elfogadni valahogy a helyzetet.
Húha, hát fel kell, hogy világosítsalak, ez egy teljesen normális, átlagos kisbaba:D
A babák ilyenek, ordítanak:D Te meg egy kicsit úgy veszem ki a szavaidból, hogy féltékeny vagy rá, pedig 18 vagy, már érthetnéd, mit jelent egy baba. Szerinted mit csináljon a baba? Milyennek képzelsz el egy fél éves babát, és szerinted, te mit csináltál? Teljesen természetes, hogy mindenki körül ugrálja, és az, hogy téged ez zavar, az mutatja számomra meg, mennyire éretlen vagy ahhoz, hogy felfogd, mit jelent ez az egész. (bocsánat ezért, nem megbántásként írtam)
2 éves korától egyébként a dac korszak következik:D
Ja, és egy féléves lehet, hogy azért üvölt annak ellenére, hogy mindent megkap, mert fogzik.
Sajnálom, de nincs igazad....te is hisztizel, csak épp nem ordítva.
Ne haragudj, ez a véleményem
Én a kérdező mellett állok. Mivel ismerek egy ilyen gyereket. Szerencsére én nem lakok velük, az szörnyű lehet.
Én egy fél órát is nagyon nehezen bírok ki vele egy légtérben. És nem igaz hogy minden gyerek ilyen. Kistesóm pár évvel fiatalabb nála, és nála sosem volt ilyen hogy ordított,cibált,akart mindent. Pedig ő a legkisebb a családban mégsem lett elkényeztetve. Ellenben uncsitesóm teljesen úgy viselkedik mint amit te is leírtál. Komolyan néha úgy viselkedik mintha megszállta volna az ördög.
Szerintem nem tudsz mit csinálni vele. Max ne foglalkozz vele. Ha majd elköltözöl megváltozik a helyzet. Sajnos addig azt ki kell várni. KITARTÁS!!!
Üdv
Először is, neked nincs még gyermeked, így ne ítélkezz amiatt, hogy annyira szeretik és körbe ugrálják, mert hidd el neked is jól esne ha a te gyermekeddel csinálnák majd ezt.
Másodszor, abban igazad van, hogy lehet másképp is játszani egy fél éves gyermekkel, nem muszáj ordítani, meg mindent megengedni neki, mert így igen-igen hisztis lesz szegényke, és tényleg kezelhetetlenné válhat. (Szoktuk mondani, hogy egy gyermeket attól kezdve kell nevelni, ahogy kibújt :)
Igazából, hogy ne egyél előtte, érthető, hiszen fél évesen sok minden van, amit szegényke nem ehet.
Az, hogy éjjel ordít és nem tudják vigasztalni fogzás miatt is lehet, amiről a szülei nem tehetnek, de ezt csak majd akkor érted meg, ha lesz gyermeked.
Szerintem próbáld megérteni a szüleidet, hogy igazából a kicsi a szemük fénye, hiszen az unokájuk. A te gyermeked is az lesz majd nekik. Ha játszol vele, te próbálj vele értelmesen játszani, nem kell ordítani, visítani és mindent ráhagyni. Sajnos szerintem ezt hiába tennéd szóvá (azon túl, hogy egyet értek ebben veled) úgyis azt a választ kapnád, hogy neked nincs gyermeked és nem tudhatod, meg na majd ha neked lesz. Próbáld meg másképp felfogni a dolgot, és ha tényleg ez az elkapatás marad, akkor igyekezz azon lenni, hogy mire 1-2 éves lesz és jön a dackorszak már külön élj. Ezt két okból javaslom, azért mert megutálod a gyermekeket, és azért mert mindenki haragudni fog rád, amiért másképp látod a gyermeknevelést. Vagy tesódék nem akarnak költözni?
Bocs hogy hosszú lett, de megértem, hogy te még nem akarsz gyermeket nevelni, ráadásul hisztissé nevelni egy gyermeket (attól nagyon lehet szeretni, hogy nem hagyunk rá mindent), viszont próbáld meglátni benne az édes babát is, amilyen neked is lesz majd, és figyelj, tanulj tesódék hibáiból és te majd csináld másképp. De ember legyen a talpán, aki ne szeretné kicsit kapatni, kényeztetni a saját gyermekét vagy unokáját. Kitartást neked!!!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!