Ha betegen születne gyermeket (mondjuk nem tudták kiszűrni a rendellenességet terhességkor) felnevelnéd, vagy beadnád egy otthonba?

Tudom, hogy most lepontoznak, de én sem vállalnám. Egyébként ezt már elég jól ki lehet szűrni még a terhesség alatt. Na mindegy, ha ez lenne akkor lehet hogy rohadt nagy lelkiismeret-furdalásom lenne és hogy ilyen-olyan szemét vagyok, de nekem nem menne.

F/21

Otthonba nem adnám. Fejlesztő otthonba adnám és látogatnám. Hogy 18 éves kora után, mikor kiteszik az otthonról, akkor mi lesz... Hát remélem nem kerülök ilyen helyzetbe, mert nem tudom mit tennék.

Mindenesetre nem hagynám el, az én gyerekem.

Temészetesen felnevelném, ha márkorábban nem derült ki. Ha még egészen korán, a 12. hét előtt kiderülne a Down-kór, akkor nem tartanám meg, de egy megszületett gyereket nem adnék be otthonba. Alapvetően híve vagyok annak, hogy gengetikai selejtek ne szülessenek meg, de ha nem lehet kiszűrni időben, akkor már vállalnám. Mégiscsak az én gyerekemről van szó, akit kihordtam, megszültem.

Egyébként megértem az ismerősödet, mert valóban többöszörös figyelmet és törődést igényel egy downos gyerek, valamint már a tudat is irritáló, hogy bármennyiterőlködök, sosem lesz belőle értelmes, magáról gondoskodni tudó ember. Éppen ezért nem vállalnám én sem, ha még korábban kiderülne a betegség.

Akik vállalják, vagyis nevelik, vagy ilyen emberekkel dolgoznak, azt mondják, nagyon szeretnivalóak és sok szeretetet adnak.

Azt hiszem (nem tudom, csak gondolom, hiszen nem voltam még ilyen helyzetben) vállalnám.

Nekem szerencsére két egészséges gyermekem van. de biztos vagyok benne, hogy felnevelném.

Az első válaszolót meg csak azért nem pontozom le, mert fiatal.

Ez a téma egyszer nálunk is volt.

Mivel én saját szememmel láttam,hogy mi lesz avval a családdal ahol beteg gyermek van,így nekem személy szerint van némi elképzelésem,hogy milyen lenne az életünk ha beteg gyermeket szülnék..

Ha én terhes lennék mindenképpen ragaszkodnék a teljes vizsgálathoz ami minden betegséget kimutat.(a fiammal amikor terhes voltam kértem magzatvíz vizsgálatot,és abból sok mindenre rá jönnek)

Szóval ha még terhes lennék,és akkor derülne ki,hogy beteg gyermeket várok,rögtön kérném hogy vetessék el..nem szülném meg.

Ha mégis a születése napján derülne ki,valószínű,hogy összeroppannék,de én sem vállalnám!Hogy miért?

- Mert mint írtam tudom mivel jár egy ilyen élet.

-Ismerem magam,és tudom,hogy nem vagyok erős ember ilyen téren

- Képtelen lennék megfelelni mint anya

- Nem tenném ki sem a férjemet sem a fiamat.

- Az ápolónői ösztön valamiért nálam nem működik,és be kell vallanom én már attól is bepánikoltam amikor a fiam kicsinek náthás vagy éppen bárányhimlős volt.

Akkor hogy lennék képes ellátni egy beteg gyermeket?

Így az én esetemben a lehető legjobb megoldás ha megfelelő gondoskodást kap azoktól akiknek ez a munkájuk..

Tudom,hogy lepontoznak,de úgy vagyok vele,hogy egy beteg ember úgyse fogja fel,hogy hol van..De ha maradna akkor kapásból 3 ember élete menne tönkre...