Anyukák! Akik terhesen maradtatok egyedül, hogyan alakult az életek?

Szia! anyukám 12 hetes terhes volt mikor megtudta hogy kismama és ép válófélben volt! Csúnya volt a dolog, apám új nője rávette arra hogy tagadjon meg ezért hurcolásztak mindenféle vérvizsgálatra hogy bebizonyosodjon apám lánya vagyok és járjon gyerektartás (28 évvel ezelőtt)! Amikor anya megtudta hogy vár engem felhőtlenül boldog volt. Azt mondta ép ésszel nem tudta volna végigcsinálni az egész válási mizériát ha nem lett volna valaki (én) aki erőt ad neki! Az egyetlen rossz az volt mikor a szülőszobára sorra mentek az apukák az anyukákhoz virággal meg minden, na akkor sírt is szegénykém :(. Anya és apa helyett volt 3 anyám (anya+nagyi+dédi), de ehhez képes nem voltam elkényeztetve. Születésem után egy évvel újra férjhezment, de nem sokáig tartotta boldogsága 5 év múlva elvitte a nevelőapámat a tüdőrák :(

Voltak még próbálkozási de egyik sem volt igazán sikeres. Én felnőttem rendesen egyetemet végeztem. Apámmal 16 éves koromban találkoztam először, de nem tartjuk már a kapcsolatot, mivel nem jött el az esküvőnkre sem, gondolom annyira nem érdeklem , de már ő se engem. A gyerektartást a 3 életévemtől (így szabta meg a bíróság, mert állítólag míg anyámmal együtt élt 7 évig annyit tolt a házba meg mindenbe hogy azt 3 évi gyerektartás kiváltja) köteles volt fizetni míg le nem diplomáztam. Van egy féltesó aki sztem mindig is utált de már ezt sem veszem a szívemre. A vicces hogy az unokanővérem az egyetlen akivel tartom abból a családból a kapcsolatot. Ha nem egy gimibe járunk talán még ma sem ismerném apámat!

Anyukám dolgozott és egy hirtelen vezérelt ötlettől nyitottunk egy kisboltot. Hát voltak már jobb napok, de anyagilag független a banki hitelt leszámítva, de igazából van falun egy nagy tehermentes háza meg van egy fizethető (nem deviza) hiteles debreceni panelja. Hát kb ennyi ami most így hirtelen eszembe jutott! ha kíváncsi vagy még vmire írj privibe!