Szörnyű az új mostohaanyós, mit tegyek?

Nemrég megházasodott apósom és egy rideg nőt sikerült kifognia, aki nem szeret minket. Azt hittem ilyen csak a filmekben van, de nem. 3 évig próbálkoztunk a kedvében járni(párom, a húga és én), de mindhiába, egy kedves szót se érdemeltünk ki, pedig sosem szóltunk vissza, tűrtük hősiesen a beszólásait, sőt mikor apa nem volt otthon elég csúnyán bánt a lányával. Ha segített az volt a baj, ha nem az, lényegtelen, az volt a legfőbb gondja, hogy létezik és ott tartózkodik. Velem is többször éreztette, hogy nem vagyok kívánatos személy számára, mikor én főztem ebédet, egy falatott nem evett, fintorgott, majd a tortából, amit sógornőmnek sütöttem vágott egy szeletet és ledobta a kutyának. A szüleimmel is bunkó módon viselkedett, miközben elég szép árengedményt kapott apukám üzletében(akkor persze mézes-mázos kedves volt vele, de csak addig)... Az esküvőre se voltak meghívva, de a szemükre vetette sértetten, hogy nem jöttek oda gratulálni, és ez csak őket minősíti.

Esküvő után egy nappal odáig fajult a dolog, hogy sógornőm sírva szaladt hozzám, hogy megint bunkón beszélt vele,(állítólag mi bunkó parasztok nem köszöntünk a násznagyjának, ami egy újabb hazugság volt) mikor az apja nem volt ott. Családi megbeszélés lett a vége, ami az ő hamis panaszairól szólt. Azt állította nem köszönünk neki, lusták vagyunk és bunkók, levágta a karácsonyi ajándékunkat is az asztalra, hogy vehettünk neki ilyen szart, mikor ő kiteszi a lelkét értünk és szeret minket. Na én abban a pillanatban fogadtam meg, hogy soha többet nem megyek oda, nem hisztizek, de nem kérek ebből. A baj csak az, hogy páromnak is ártok ezzel, és biztos én lennék a rossz ember az apja szemében is, ha nem megyek a drága mostoha szülinapjára. Annyira felzaklat, hogy már aludni nem tudok az idegtől. Nem tudom hogy kezeljem ezt a helyzetet, sosem voltam ilyen helyzetben, eddig mindenkivel jól kijöttem. Ti mit tennétek? Elmennétek?