Azokat kérdezném akik már csalták meg férjüket?

"Miért tetted?"

-Mert már lassan 6 hónapja külön éltünk.Ő vidéken,én pesten.

" Megbántad?"

-Nem.Azt bántam meg,hogy 6 hónapig vártam a válóperrel.

"mi történt utánna?"

- elváltunk végül. Ez volt a legjobb döntés,csak halogattuk.

Miért tetted? - mert elegem lett abból hogy hónapok óta nem foglalkozott velem, és amikor hűséges és tisztességes voltam hozzá akkor is "k..a ,voltam " ,meg jött a megcsalás duma. Közben ő volt az aki folyamatosan csalt mióta megszültem a gyermekünket( nem nem híztam el, semmi ilyesmi csak hajtotta a friss hús) aztán úgy voltam vele ,ha neki lehet ,akkor nekem is. A titkos kapcsolatom 2 hónapig tartott aztán meguntam és rossznak éreztem magam miatta.

Megbántad? - NEM!! aznap mindig csak mosolyogtam ha ránéztem ,mert jólesett hogy hagytam magam lebuktatni, és láttam sérülni a marha nagy egóját :D

mi történt utánna? - sajnos a gyermek és a MUSZÁJ miatt egy darabig együtt éltünk, de amint lehetőségem volt rá ,elhagytam.

nem igazi, standard értelemben vett megcsalásról van szó, de felért vele.

azért tettem, mert elhanyagolt. inkább a hülye sz.gépes játékával játszott, mint velem. nem beszélgettünk, alig szexeltünk, pedig fiatalok vagyunk. gyakorlatilag cs voltam neki, és kb heti egyszer rámnézett...

nagyon megbántam, mert igazából túlreagáltam. nem érdemelte meg. alapból egy nagyon odaadó és figyelmes férfi, csak nagyon lekötötte a játék. nyilván bennem is volt hiba, mert ha olyan fantasztikus lettem volna, akkor valószínűleg velem törődik.

utána rengeteget veszekedtünk, mindenkire féltékeny volt, de megkaptam, amit akartam: törődött velem. de újra meg kellett tanulnunk bízni a másikban... nehéz volt, de mostanra ő az, aki számomra tökéletes, de milyen áron...

Mert a férjem mindennap iszik, nem szexel, semmibe sem vesz. Nem kerestem szeretőt egyszerűen jött és én kaptam az alkalmon.

Egyáltalán nem bántam meg ez éltet. Lelkiismeretfurdalásom sincs.

9 éve tart úgyhogy arról nem tudok nyilatkozni, hogy mi lesz utána.

én is szívesen megcsalnám, csak én sem tudom kivel

indok: soha nem mondja, hogy szeret, vagy hiányzok, soha nem kapok egy jó szót sem, de szidalmat, parancsot, annál többet. Mondtam neki, válasza: ne is várjam hogy ő majd ilyeneket fog mondani, mert szerinte nem érdemlem meg (olyan bűneim vannak, hogy ne adj isten mosogatás után nem mostam fel, meg hasonlók)

nem, nem bánnám meg

utána el is hagynám, ha a másik férfi komolyan gondolná velem