Történt már veletek ilyen?
9 éve férjnél vagyok,van egy másfél éves kislányom.Mindennél jobban szeretem őket.
Amikor összeköltöztünk a férjemmel feladtam az egész addigi életemet.Akkoriban volt egy srác akivel nagyon jó barátságban voltunk(kicsit több is mint barátság)A mai napig bennem van az,hogy bánom hogy nem lett több belőle:(Most Ismét megtaláltuk egymást a sráccal(nagyon messze lakunk egymástól)És még mindig összeszorul a gyomrom ha beszélek vele:)
Miért lehet ez?Boldog vagyok a férjemmel.Nem akarom megcsalni,de valahogy mégis vonz ez a pasi:)
Volt már ilyen veletek?Ha igen,mi lett a vége?
Igen volt.
Egyszerűen végig gondoltam milyen boldog így az életem. Hogy mekkora csalódás lenne a férjemnek ha félremennék, valószínűleg a másik pasival is megszakadna a kapcsolat és odaállnék a tükör elé szembeköpni magam.
Máris elfelejtődik.
Ha nem is ugyanez, de hasonló már történt: egy "átlagos" kapcsolatban voltam, amikor felbukkant korábbi ismerős, akivel anno nem lett semmi, pedig "benne volt a levegőben". Ezt az "átlagos" kapcsolatot felborítottam a hirtelen jött hatalmas szenvedély és vonzódás miatt, holott tudtam, hogy nem az a "komoly kapcsolat-híve" és valószínűen nem leszünk együtt holtodig-holtomig. Relatíve kevés időt töltöttünk együtt, de soha addig olyan szenvedélyt-bizsergést-imádatot nem éreztem, mint vele. A vége - számomra - csúnyán végződött, mert jött a "kevés vagyok neked" szöveg.
Tanulság: nem bántam meg, valószínűleg újra megtenném. DE!!! Akkor voltam 19-20 éves, nem volt gyerekem, "élni" kellett.
A Te esetedben semmiképp nem ajánlom ezt a "hazardírozást". Komoly, felelősségteljes felnőtt-anya-feleség vagy, tuti megbánnád utána!
Igen ebben a helyzetben vagyok jelenleg én is.
Csupán annyi különbséggel, hogy: én nem vagyok még férjnél, és nincs babánk.
Viszont 6 éve együtt vagyunk, együtt élünk 1 éve a szüleinél, most készülünk külön házba költözni, ami már kész van csak be kell bútorozni.
Van egy srác akit elég régóta ismerek.
Nem csak barátok voltunk, annál kicsit több volt, csók is történt közöttünk, és volt,hogy az éjszakát is együtt töltöttük sulis korunkban.Mindennek már 3 éve.És akkor együtt voltam már a jelenlegi párommal.
De a párom ezekről nem tud, megfogadtam,hogy soha nem mondom el neki,mert iszonyatosan megharagudna rám, és elhagyna amit viszont nem szeretnék,mert szeretem őt, boldog vagyok vele, és vele képzelem el az egész életemet, tőle akarok majd babát is.
De ezzel a fiúval még ennyi év elteltével sem szakadt meg a kapcsolat köztünk.
Sms, telefon minden héten van.Hol ő keres, hol én őt.
Már többször is próbáltam, hogy na elég volt, itt áll van most!Én többé nem fogom keresni, de akkor meg ő keresett és nem bírtam megállni,hogy ne válaszoljak az üzeneteire.
Most húsvétkor akartunk talizni, de nem vitt rá a lekiismeretem, ezért inkább kifogást találtam,hogy nem tudok elmenni.
Nem akarom megcsalni a párom, de viszont nagyon vonzódom ehhez a "régi sráchoz".
Anno nagyon megfogott, és ha rá gondolok a szíves majd meg szakad, sokszor csak fekszem és arra gondolok milyen j lenne, ha ott feküdne mellettem.
De mégegyszer írom, nem adnám érte oda a páromat.Azért ők ketten ég és föld.
A párom érettebb, idősebb, komolyabb, férfiasabb, megbecsül, tisztel, szeret.
A másik fiú viszont:tőlem fiatalabb, nem annyira érett felfogású, némely témában eléggé gyerek még, és nem vagyok benne biztos,hogy ő szeretné magát lekötni.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!