Mit csináltok egy gyerekesen akaratos, erőszakos anyóssal?

Kedves, vidám nő, de nem ismeri a "nem"-et. Semmiben. Olyan mint egy három éves gyermek, hisztizik, ha nem iszol vele egy pohárral amikor ő akarja (nem érti, hogy pl. vezetsz, vagy gyógyszert szedsz...). Drámát csap, ha nem veszed fel azt a ruhát, amit ő akar stb. Hogyan jöttök ki egy ilyen emberrel? Teljesen hihetetlen határokig elmegy, ha másfele van dolgod, rángat az utcán arra, amerre ő akar menni, étteremben kanállal beléd akarja tömni az ételt, amit utálsz. Nagyon kellemetlen. Nagyon nehéz kijönni vele, pedig annyira igyekszem megőrizni a jó viszonyt, de egyszerűen nem bírja a nemet.

Ha kell, negyvenszer kérdezi meg ugyanazt, egyre erőszakosabban, és ha negyvenegyedszerre is "nem" a válasz, akkor kiabálással és erővel próbálja elérni. Képtelenség elterelni a figyelmét arról, amit el akar érni. Egyszerűen csak hajtogatja, amit akar. Csak egyetlen példa, étteremben: "Nem. Azt csinálod. Nekem ne mondjad aztán, hogy nem eszed meg. Ideteszem a tányérodra. Velem ne szórakozzál, csinálod ahogy mondom. Nehogy meglássam, hogy a tányéron hagyod. Innen nem kelsz fel, amíg meg nem etted mind. Meg kell enni. Aztán azt is meg kell enni. Ne maradjon belőle.", és ez a végtelenségig, ha kell, rakosgatni kezdi a szád elé. A végén pedig vérig sértődik, hogy nem engedelmeskedsz neki.

Nagyon nehéz vele, sokszor csinált már oltári nagy botrányt idegenek között is, ha nem úgy ment minden, ahogy ő akarta. Mint egy kisgyerek, toporzékol és kiabál, ha kell, a kórházban a beteggel, ha kell, idegennel is. Van még valakinek ilyen anyósa? Ha van, hogyan jön ki vele?

(És nem, sajnos nem viccelek.)