Hogy működik az otthonról való elköltözés?
Szóval 25 éves pasi vagyok, és már nagyon meguntam az anyuci kisfia státuszt, szeretnék teljes értékű felnőtté válni, elköltözni,gondoskodni saját magamról (főzni magamra, hátha ledobok pár kilót anyám főztje után, magamnak venni a ruháim, mert anyámnak nincs izlése, akkor hazamenni amikor akarok, barátnőt felvinni ha majd lesz, és nem hallgatni a panaszkodást.)
A dologhoz hozzátartozik, hogy anyám még mindig gyámoltalam óvodásként kezel, meg a panaszkodását kell hallgatnom.Egyre több a konfliktus, és a szép szó nem használ.
Még nem szedtem össze a saját lakásom árát, de egy mini garzon albérlet símán kijönne a fizetésből. Igazából az én koromban már barátnővel kéne együtt lakni, de az még nincs. Előbb az otthoni konfliktustól szabadulnék meg, akkor talán lenyugszok annyira hogy képes legyek becsajozni.
A kérdéseim:
1. Albérlet + lakcím bejelentés lakcímkártyán +posta? Ne kelljen a hivatalos levelekért hazamenni! hogy intézzem el?
2.Zavar, hogy más valakinek (tulaj) is van kulcsa az albérlethez. Milyen tippek vannak az értékes cuccaim (fontos iratok, pénz, meg magánjellegű cuccok, 2 fióknyi mennyiség) elrejtésére, védelmére? Vagy túl bizalmatlan vagyok az emberekkel?
3.Albérleti szerződésnél mire kell vigyázni?
4.Ha én vettem ki az albérletet, attól még a leendő barátnőt felvihetem 1-1 éjszakára ott aludni?
5.Azt addig értem, hogy fogom a cuccomat és kimegyek az ajtón otthonról, meg kiverem a balhét. Hogyan állítom le az érzelmi zsaroló mártírkodó anyámat, mert képes lesz zaklatni, hogy ő "szeret" (Ja, meg 25 évig ordítoztak verekedtek éjszakánként, nem váltak el, nehogy a házat el kelljen adni, és apám vigye a felét. Én meg az ütköző szerepében kettejük között, idegroncsként, majd egy pszichológus is jól jönne...)
Te nálatok hogy volt az elköltözés?
Te jó ég, szegény 25 évesen ennyire gyermeknek lenni...
Legjobb döntés, ha elköltözöl otthonról minél hamarabb!
Albérletet nem lehet lakcímként bejelenteni mivel a legtöbben feketén adják ki.
Esetleg levelezési címként ha hivatalosan laksz ott ( tehát adózik utánad a tulaj).
Nem csak barátnőt, de annyi embert felvihetsz amennyit csak akarsz, csak rendesen fizesd a számlákat, lakbért, na meg persze ne zavard a lakóközösséget.
Én eddig 4 albérletben laktam, soha egyik helyre sem járt a tulaj "matatni".
Volt akihez mi vittük a pénzt havonta, aki néha feljött szétnézni az előtte telefonált, hogy mikor vagyunk otthon és mi engedtük be.
Ez így korrekt.
Ha kiveszel egy lakást, jó ha a szerződésben benne van, hogy legalább 1 hónap felmondási időt hagy ha valamiért ki kellene költöznöd.
Fontos az is, hogy mikor beköltözöl, közösen felmérjétek a lakás állapotát, mi már jártunk úgy, hogy a főbérlő ránk fogta, hogy mi tettük tönkre a mosogatótálcát, holott az már akkor rossz volt mikor beköltöztünk...
Mamád ellen sajnos semmit nem tudok javasolni...csak a minél előbbi költözést ami lehetőleg nem a szomszéd utcában van, hanem távolabb :)
Ne parázd ennyire túl ezt a kérdést.
1. kiveszed az albérletet, szerződéssel. Előtte megbeszéled a tulajjal, hogy bejelentkezhetsz oda legalább ideiglenesen, ha nem engedi, akkor ne vedd ki a lakást. Ezután mindenkinek, akivel kapcsolatban állsz, be kell jelenteni, hogy a levelezési címed megváltozott. Ez jó hosszadalmas procedúra, rengeteg hivatallal állsz ugyanis kapcsolatban.
2. albérletnél az természetes, hogy a tulajnak van kulcsa hozzá. Ő meg a bútorait, lakását bízza rád, egy-egy. Pénzt ne tarts otthon, az amúgy sem ajánlott, a többit meg nem kell nagyon védeni. A főbérlő amúgy is csak előzetes megbeszélés után, a jelenlétedben mehet be a lakásba (kivéve ha tűz van, te meg elutaztál vagy ilyesmi).
3. legyen benne pontosan a kaució mértéke, felmondási idő, óraállások, leltár, stb. De ha jó a főbérlőd, akkor nem lesz gond. Emberismeret kell, aki nem szimpatikus, attól ne vegyél ki lakást.
4. ezt meg kell beszélni a főbérlővel előre, általában ha te kivetted a lakást, onnantól neki már mindegy, mit csinálsz, amíg fizeted rendesen és nem amortizálod le.
5. nem mondod meg neki a címed. Ha telefonban mártírkodni kezd, lerakod. Néhány hét-hónap után észbe fog kapni és normálisabb lesz.
Én 15 évesen költöztem kollégiumba, onnantól csak nyáron és karácsonykor láttam a szüleim. Azért mentem el, mert utáltam velük élni. Kollégiumból meg csak egy kis lépés volt a párommal összeköltözni :)
22N
Én 20 voltam.
Szóval:
Minden iratot elkértem anyámtól, aki vonakodott, hisztizett, de aztán odaadta. Mindent, értsd- a születési anyakönyvi kivonat eredetijétől kezdve a legutolsó bankszámlakivonatig. Igen, mindent magánál tartott, csak tudnám, miért...
Postára elmentem bejelenteni, hogy ez és ez lesz a címem, felajánlottak több lehetőséget- lehet ott egy postafiókom, oda menne minden levél, havi fix összegért, vagy ha nem állandó lesz a címem, szintén havi fix összegért megadhatom az albi címét, vagy egy összeget kifizetve átirányítják az összeset a biztos címemre, ha az albit adom meg, akkor oda. Mellette minden bankba, orvoshoz, biztosítóhoz, hivatalba elmentem átjelenteni a címet, barátoknak is szóltam.
Albérleti szerződést jól rágd át, mit tartalmaz, a miénkben voltak olyanok, amit át sem vettünk, de szerencsére kiszúrtuk. Ha üresen veszed át a lakást, könnyebb a dolgod, csak nézd meg, mi milyen állapotban van, csöpögő csap, eresztő wc-tartály, és egyezz meg, hogy egy hónapban nem fizetsz, hanem javíttatod a tulaj helyett, stb... Alaposan nézz körül!
Ja, a zárat mi kicseréltük, a tulaj messze élt, sosem jött, nem is tudott róla. Kiköltözéskor visszacseréltük. Nem szemétségből, de a régi zár olyan volt, hogy azon egy gyerek is bejuthatott volna, tettünk biztonságosabbat, amihez csak nekünk volt kulcsunk.
A barátnő ottalvást a tulajjal kell megbeszélni, ha kedves, megengedi, igaz, én már feleséggel mentem, szóval ebben nem tudok segíteni.
Anya leállításhoz annyit, hogy egy darabig mártír szerep lesz majd. Én is összepakoltam, és leadtam minden kulcsot, elköszöntem, és utána hallgattam, hogy hálátlan dög vagyok.
Remélem, segíthettem.
1. A lakcímkártya kb 2 nap. Egyik nap bemész bejelenteni, kapsz egy papírt, mint az ideiglenes személyinél, és megmondják hogy mikorra kell menni a kártyáért. Kb egy hét alatt meglesz (legrosszabb esetben). Szerintem a banknál pl telefonon is elintézhető a levelezési cím (lakcím)
2. Lehet kapni zárható fiókos szekrényt. Nekünk is van, bár nem lakunk albérletben. Ilyesmire gondolok:
3-4. Mint említettem nem lakunk albérletben, nem tudom ezeket.
5. Fontos, hogy mindketten nyugodtak legyetek, amikor beszéltek. Válassz olyan alkalmat amikor nyugodt a család. Hiszen haragban elválni a lehető legrosszabb döntés! Tudom, hogy nem lesz túl egyszerű, de tudomásul kell venniük, hogy felnőttél, és próbáld meggyőzni őket, hogy gyakran fogod látogatni őket stb..
Nálunk jött magától, mivel a fővárosba vettek fel annak idején egyetemre, így egyértelmű volt, hogy külön kell költöznöm. Így aztán az érzelmi oldal simán ment. (Na jó, az elején egy pár napig bőgtünk egymás után).
Ami a gyakorlati részt illeti.
1. Soha életemben egyetlen albérletbe nem voltam hivatalosan bejelentve, papíron máig a szüleimnél élek. Ennek ellenére minden hivatalos levelet az albérletbe kapok, mert mindenhol azt adtam meg postázási címnek. Semmiféle igazolást nem kell adnod sehol arról, hogy milyen alapon kéred oda a postázást.
2. Több albérletem is volt már, mindenhol volt kulcsa a tulajnak, de sosem élt vissza vele. Szerintem egy mezei betörőtől nagyobb veszélyben vannak a cuccaid, mint a lakás tulajdonosától, de ez ugyanúgy áll a szüleid házára. Szóval ezen kár stresszelni.
3. Albérleti szerződésem soha nem volt, nem hiányzott.
4. A lakásokat sajátomként használhattam, nemhogy éjszakára, de akár lakni is vihettem oda bárkit. Mivel a rezsit én fizettem, a tulaj szempontjából tökmindegy volt, hogy egy vagy két ember használja a lakást.
Úgy összességében érdemes azt is megnézni, hogy kitől bérled azt a lakást, és értelmes, szimpatikus emberekkel lepaktálni. Még jobb, ha ismeretségi körön belül próbálsz keresni valakit, úgy sokszor a piaci árnál jóval olcsóbban megkapod a lakást. Az utolsó tulaj nekem is volt középiskolai tanárom volt.
Azóta már sajátban lakom.
1. Elősször is ki kell jelentkezned a szülői lakásból, hogy az albérletbe bejelentkezhess. (hogy állandóra vagy ideiglenesre, azt meg kell beszélned a főbérlővel, hogy szerinte mire van lehetőség. Aztán irány a helyi okmányiroda.
2. Több albérletet is meg kell nézned, és itt lesősorban ne csak a szobát a környéket részesítsd előnyben hanem a főbérlő személyét is. Nálunk elég közvetlen, becsületes és esze ágában sincs idejárni. Mi visszük el neki a pénzt.
3. Nem mindenhol van albérleti szerződés, de ennek a részleteit is a főbérlővel érdemes letisztáznod.
4. Nálunk 1 személynek hírdették, de aztán végül csak ketten lettünk benne, de a lakbér összege maradt "egyszemélyes"
5. Adj maganak 1 hetet az összepakolásra (nem kell szólni senkinek) Aztán rendeld oda a teherfuvarozót és uzsgyi!
Sok sikert!
Hát mindenek előtt döntsd el, hogy a havi jövedelmedből mennyit tudsz az albérleted (lakbér, rezsi, közös költség) fenntartására költeni. Fogalmam sincs hol laksz? Ha Pesten, akkor ez havonta 60-80 ezer Ft lehet az igényeidtől függően, vidéken 15-20 ezerrel olcsóbb. (talán)
Ha tudod, hogy mennyit áldozhatsz a dologra, kezdj el hirdetéseket nézni, és szólj az ismerőseidnek is, hátha hallanak valami kedvező megoldást.
Az albérlet keresés elég sok talpalással jár, ha tudsz, vegyél ki pár nap szabadságot. Lehetőleg nap közben próbálj meg találkozni a főbérlőkkel, mert nappali fényben alaposabban szemügyre vehetők a lakás gyenge pontjai. Plusz gyorsan kiderül, ha a ház előtt 10 másodpercenként csattogva vágtatnak át az autók néhány laza csatornafedélen. A többiről itt találsz megszívlelendő tanácsokat:
Kb így kezdődik... A lakás biztonságos zárását megoldhatod egy zárcserével. A főbérlővel pedig beszéld meg, hogy havonta egyszer, -pl- a bérleti díj fizetésekor szívesen látod őt. Az időnként ott alvó barátnő, általában belefér még az "egyszemélyes" bérleti díjba. De ha tartósan "ottfelejti" magát, jobb ha te szólsz a főbérlőnek. Ugyanis ő valóban csak neked adta ki a lakást, és te ez után fizetsz. A szomszédok elég gyorsan észre fogják venni, és lehet, hogy úgy adják tovább a tulajnak, mintha hetek óta ketten laknátok ott.
A fentiek már mindent elmondtak, én csak annyit szeretnék mondani, hogy gratulálok! Nagyon jól teszed, hogy elmész otthonról és leállítod anyukádat. Hidd el sokan inkább maradnak a langyos k@kiban és élvezik, hogy a szülők nyakán maradnak. Jó látni, hogy vannak olyanok mint te, akik fel AKARNAK nőni és nem örök gyerek státuszban maradni.(amit mellesleg a lányok is favorizálnak)
Sok sikert az új életedhez és biztos hamar jön az a barátnő is!
Én januárban költöztem el otthonról albérletbe. Igaz mi ketten, a párommal együtt, de ez a lényegi dolgokon nem sokat változtat. Nagyon fontos, hogy olyan embertől bérelj lakást aki szimpatikus, akiben úgy érzed megbízhatsz. Nekünk egy idős házaspár adta ki a lányuk lakását (aki külföldön él jelenleg) és ők nem is a városban laknak szóval nem szoktak csak úgy beállítani.
Szerintem minden kulcsot ideadtak, vagyis kettőt, mert ha jönnek mindig kaputelefonon csengetnek fel és nekünk kell beengedni őket. Bár lehet ez csak udvariasság.
Azt meg kell kérdezni a tulajtól, hogy bejelentkezhetsz-e a lakcímre. Nekünk annyit megengedtek, hogy tartózkodási helyként felvegyék a címet a lakcímkártyánkra. Így is kérheted oda a postát.
Bérleti szerződéshez ragaszkodj amennyire lehet, mert van aki nem is akar kötni. Mindenképp olvasd végig figyelmesen mielőtt aláírod. Általában benne van mennyi a kaució és azt milyen módon kapod vissza ha felbontjátok a szerződést (és nem rongáltál meg semmit). Úgy szokott lenni, hogy akkor a felmondási időre már nem kell lakbért fizetni annyi hónapig amennyi a kaució volt. Benne kell lennie a szerződésben, hogy mennyi a lakbér és mikor esedékes meg egyéb ilyen dolgoknak.
Szerintem simán felviheted a barátnődet időnként, de ha oda is akar költözni akkor természetesen kell a tulajok hozzájárulása.
Nálam nem volt gond a családdal elköltözésnél, jó anyukám sírt egy kicsit, de ennyi. Viszont a párom anyukája nagyon hasonlít így leírás alapján a tiédre. Hát ebben nem tudok hathatós segítséget nyújtani, gondolom a helyzet sem ugyanolyan azért mint nálunk. Az én páromnak már annyira elege volt az anyjából hogy majdnem minden kapcsolatot megszakított vele, annyi hogy havonta egyszer felmegyünk hozzá egy fél délutánra de az is folyamatos veszekedés meg panaszkodás.
Próbáld megértetni vele, hogy felnőtt ember vagy és előbb-utóbb mindenki életében bekövetkezik a családi fészektől való elszakadás de ez nem jelenti azt hogy ne szeretnéd és ne tarthatnátok a kapcsolatot. Ha zsarolni próbál zsarold te is, hogy ha így viselkedik nem is fogod látogatni.
Remélem tudtam segíteni.
22/L
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!