Minden kismama elbutul? Törvényszerű?

azért írtam h primitív mert már a kérdéséből látszik h alapból lenézi a nőket és nem tiszteli az anyákat.

a zseni dolog meg azért áll,mert nekem is vannak gyerekeim,és én így éltem meg

nem hinném h hülye lennék csak mert hasonlattal éltem,olyannal amilyennel sokan értenek egyet-anyák,apák

Nem hiszem, hogy elbutulás lenne, pusztán arról van szó, hogy ebben az időszakban az édesanyák a családnak, a gyermeküknek élnek. És ez így van jól. Én normálisnak tartom, hogy ilyenkor egy nő csak a gyerekére koncentrál, és nem köti le teljesen a figyelmét mondjuk a veled való beszélgetés.

Ha eljön az ideje vissza fognak rázódni a munkába, és megy minden tovább. Érdekes módon én nem tapasztaltam, hogy azok a kolléganők, akik szülés után tértek vissza a munkába, bármilyen szinten butábbak lennének, mint előtte.

Őszintén szólva rosszindulatot érzek a nők/anyukák irányába, abból ahogy írsz.

Ez a véleményem!

Én nő vagyok, de tényleg bizonyos nők gyagyásak lesznek szülés után. Allergiás vagyok arra, amikor a tehén méretű nő, trottyos nadrágban iszonyú hülye pösze hangon mond mindent,főleg amikor szólogatja a játszó-ugráló gyerekeit Még a felnőttekkel is ezen a hangon beszél. A "babó" kifejezésre allergiás vagyok.

Én nem szeretem az anya nőket, mert megváltoznak, és sajnos nem lesznek már azok egy darabig akik voltak...:(

Hál Istennek a barátnőm nemrég szült, és nem gügyög meg beszél bu*zi hangon.

"azért írtam h primitív mert már a kérdéséből látszik h alapból lenézi a nőket és nem tiszteli az anyákat."

Én úgy látom, hogy érzelemmentesen, racionálisan tette fel a kérdést. Nő vagyok, és nem érzem a lenézést.

Azt meg nem értem, miért kell tisztelni valakit azért, mert anya. Azért kell MINDENKIT tisztelni, mert MINDENKINEK kijár.

"a zseni dolog meg azért áll,mert nekem is vannak gyerekeim,és én így éltem meg"

Akkor te a hasonlatnak csak azt az oldalát ismered, hogy milyen anyának lenni. Azt nem tudod, milyen zseninek lenni, tehát nem tudod hozzá hasonlítani.

"nem hinném h hülye lennék csak mert hasonlattal éltem,olyannal amilyennel sokan értenek egyet-anyák,apák"

Én elhiszem, ha megszületik a gyereked, akkor ő lesz az életed középpontja. Ez normális.

Nem hiszem el, hogy többen is úgy vélekednek - anyák, apák - hogy szülőnek lenni olyan érzés, mint zseninek lenni, anélkül, hogy tudnák, hogy az milyen.

"ja igen: ha lesz gyereked ,megérted amit írtam. persze csak ha nem leszel olyan beállítottságú mint a kérdező"

Hisz te jobb vagy, szebb és okosabb. Remélem, hogy olyan leszek, mint a kérdező. Ha olyan lennék, mint te, nem vállalnék gyereket.

Közvetlenül szülés után hónapokban (na jó, 2 hónapban) szerintem én is rettentő szétszórt voltam, de szerintem mindenki az lenne, ha napi 5 órát aludna, azt is egy megszakítással. Akár van gyerek, akár nincs. Ilyen állapotban bőven elég volt azt fejben tartani, ami a gyerek körüli teendő volt, másra nem nagyon lett volna energiám. Hála az égnek engem egy nagyon nyugis babával áldott meg a sors, két hónapos kora óta végigalszik minden éjszakát. Persze nem alszom már annyit, mint régen, de eléggé megszoktam a napi 6 óra alvást (éjjeli bagoly vagyok rendesen, a fiam viszont 7-nél tovább sosem alszik reggel), de 3 év alatt ezt rendesen megszoktam.

Én nem érzem magam butábbnak, de kisbabás anyukaként sem hiszem, hogy az lettem volna. Persze ha valamire/valakire nem figyelek normálisan, akkor tűnhetek bambának, de ha figyelek, akkor épp úgy tudom követni a dolgokat, mint régebben. Egy csomó minden érdekel, nyelvet tanulok, egyetemre járok, követem a napi politikát, nagyon sokat olvasok, és számomra is meglepő módon nagyon sok dologra emlékszem (sajnos a nagy része olyasmi, aminek semmi gyakorlati haszna nincs, de hát ez mindig így volt velem).

Egyáltalán nem nézi le a kismamákat a kérdező. Ő teljesen más embernek ismerte meg szülés előtt ezeket a nőket,akikről ír. Valószínűleg nagyon éles neki a kontraszt. És az is simán lehet, hogy igaza van. Lehet, hogy tényleg ők kifordultak önmagukból, hogy az már az átlag kismamáktól is eltér.

Azokon szoktam nőként meglepődni-tény, nincs gyerekem(még)-mikor arról panaszkodnak, hogy a gyerek mellett semmi idejük házimunkát csinálni, meg önmagukra időt szánni. Ha egészséges a gyermek, annak van egy kialakult napi ritmusa amire lehet hagyatkozni-egy idő után. Szóval szerintem ha valaki nagyon akar, akkor nem nagy ügy pl hajat mosni, vagy kicsit olvasni. Miért akar sok nő egyfolytában takarítani meg pakolni. Hagyják egy kicsit a fenébe az egészet,és amig a baba alszik napközben, pihenjenek.