A családom… Miért ilyenek? :S

Van egy bátyám, és egy nővérem. Féltestvéreim (apukánk más) A bátyám már elköltözött. Anyu szemében ő az „Isten”. Az egyetemista, diplomázott, tökéletes fiú. Oké. Ezt még meg is értem… Ha van itthon valami zűrzavar elkezdi, hogy ő majd jön és rendet tesz. Na szép…. A nővérem elég kevés az esze.. Ellopkodj a ruháim, cuccaim, ékszereim, vagy bármit ami az enyém. Már próbáltam vele megbeszélni. Volt, hogy megkértem. „Kérlek ezt ne vidd el, mert nincs másik fölsőm, és ezt szeretném felvenni.” Erre másnap a táskájában látom összegyűrve. Nagyon rosszul esik. Tudjátok ő az a fajta hiperaktív lány. 14 éves kora óta bulizik, szórakozik, iszik.. Ez már a sokadik barátja, aki most van. Néha irigylem is érte, hogy ő ilyen talpraesett.. Én pedig nem. Am. fősulira járt két hétig, és utána elment eladónak. A középsuliban végig 2-es 3-as volt. Mégse szidja, soha anyu…:S Állandóan azzal dicsekszik, hogy ő már nem lakik itthon. „külön él” Mégis állandóan haza jön. -.-Néha itthon alszik, néha nem. Anyu meg erre nem szól semmit. Ha véletlenül itthon alszik, természetesen jön a barátja. *(Pici kislány szerepét kell játszanom, miközben anyu a föld alá süllyeszt, úgy éget. De ez mindig így van, ha jön valaki idegen.. Elég megalázónak érzem. )*Szóval, ha itt alszanak, akkor én általában nem tudok. Mivel hallom, hogy kufircolnak. Nyöszörög a nővérem. Recseg, ropog az ágy. Én meg fogom a fejem, hogy jó ég.. :S:// Már nagyon unom. Anyám, meg mint ha meg se hallaná. Bezzeg, ha én mondjuk fél 12-kor kimegyek fogat mosni, akkor ő lehallotta, hogy én mászkálok. És miért vagyok fenn olyan későn?! pf :SS ://Anyu: állandóan cinikus, beszólogat. kikészít. Én itthon vagyok, pedig nyár van. Mégis minden nap felkelek, és kitakarítom a lakást, összesöprök, felmosok, elmosogatok, meg mindent megcsinálok. Ja, bocsi, emellett ő itthon van. Mert nem is dolgozik. És akkor se kösz, se semmi. -.- Egyszerűen, csak elvárja. Mert, hogy a kötelességem.. Ha véletlenül hulla vagyok., és megpróbálok délig aludni, betrappol, benyomja a gépet, és közben üvölti, hogy keljek fel, egész nap alszok, lusta dög vagyok stb..Valamint barátról ne is beszéljünk. Maga lenne az őrület. Régen, amikor tetszett valaki, és sms-eket küldözgettünk, akkor állandóan elolvasta. Volt, hogy elkérte a telóm, hogy neki el kell olvasni, mert muszáj! :| (úristen…) Nyomozgat utánam, folyamatosan, pedig nem vagyok rossz gyerek… Leendő barátomat se szeretném neki bemutatni. Mivel mindig leéget. Azt bírom, amikor szobafogságot kapok „Nem mehetsz sehova címszóval” és fél napos üvöltéssel kísérve. A semmiért. De tudjátok mi a vicc? Hogy tényleg nem megyek sehova! 16 éves vagyok, és nem buliztam még. Elhívnak, de egyszerűen nem mentem még el szinte sehova. Mindent megcsinálok itthon, és akkor én vagyok a rossz…Anyu általában a nővérem pártját fogja. Néha meg összeveszik velem, és akkor olyan …fhu szája van. :s Elmond minden dögnek,szemétnek…stb Meg, h. alig várja, h. elmenjek itthonról. Kollégiumba úgyse fogom sokáig bírni. (mert, hogy a bátyám sírt… és?!Az a bátyám, nem pedig én!!) … De hát miért is nem?! Én akarok kollégista lenni. Mindig mondják, hogy jobb távol a szülőktől. És én úgy érzem eljutottam arra a pontra, hogy egy kicsit hanyagolnám őket.. Valamint folyton szekál. 46 kg vagyok, és 169 cm úgy, hogy nem nagyon sportolok. Csak itthon csinálok néha tornagyakorlatokat, elmegyek futni/ úszni/ biciklizni. amihez kedvem van. És ha ideges, akkor elmond mindennek. Amúgy hamar megnőttem, hirtelen.. És ezért kicsit gerincferdülésem van. Viszont azóta úszok, és már javult. De ezzel is úgy meg szokott sérteni.. Mert hogy súlyos. Pedig megmondták, hogy nem az. Am. egy csomó embernek van, és nekem is csak a hirtelen növés miatt. A másik meg, hogy nem is látszik. Főleg, hogy javult. Szarul esik, ha ezzel bánt…

16/L