Ha rossz a kapcsolatotok az anyósotokkal és/vagy apósotokkal, akkor mi az oka annak, hogy megromlott?

Az én esetemben egyszerű a válasz. Anyósomék nem városi lányt akartak a fiúknak. Meg is mondták őszintén. A volt férjem vidéki emberként más felfogással, más értékrenddel élt mint én városi lányként. Nagyon nem tetszett az anyósoméknak, hogy nem vagyok az az igazi vidéki leányzó, aki hajnalban felkel, hogy állatokat gondozza, aki csirkét vág, aki 20 évesen minimum 600 féle ételt, süteményt tud varázsolni. Bár próbáltam alkalmazkodni, mindig szépen, kulturáltan válaszoltam vagy beszéltem, igyekeztem visszafogni magam amikor sértegettek, de volt egy pont amikor elegem lett.

Csak akkor kezdtek megszeretni amikor az új mennyecske keményen helyre rakta őket, és keményen kikészítette őket. Na akkor visszasírtak..

nálunk kettőn állt a vásár. Egyszerűen alapértékrendbeli különbségeink vannak. Ők meg se próbáltak befogadni, én meg se próbáltam azt az értékrendet elfogadni. Így végül teljesen megszakadt a kapcsolat, a férjem közölte, hülyék vagyunk, neki ez nem kell, feléjük se megy. És mivel engem is ő vitt, így én se.

A kérdés persze gondolom jön, akkor hogy a férjem a férjem. Hát ő egy elhanyagolt gyerek. bölcsi ovi, suli, hamar kollégium. Sok idő más rokonoknál. Szóval máshol szívta magába az alapvető értékeket. Azokkal a rokonokkal tartja is a kapcsolatot. Ilyen is van. nem minden szülő, szülőnek való.

Férjem külföldi, és miattam ide költözött. Az apuka szerint én direkt elcsábítottam a fiát, hogy neki semmi se maradjon. Pedig van egy lánya is...az egyik látogatásunk során nagyon kiakadtam arra, hogy a kutyáját 40 centis láncon tartja és hogy vérzik a kutyus nyaka. Haza akartam hozni, de erre csak azt mondta, hogy nekem a fia nem elég, még a kutyája is kell.

Ha tehetetem elkerülöm a kommunikációt egy ilyen állatkínzóval.