MINDEN papagájtartónak látnia kell! Mi a véleményetek róla?
Minden papagájtartónak látnia kell: https://www.youtube.com/watch?v=T9kJkCBtBRg
És egy eredetileg is magyar nyelvű kis film a papagájokról, tartásukról és velük járó felelősségről, ezt is érdemes megnézni: https://www.youtube.com/watch?v=sZLqbcjT1i4
Mi a véleményetek róla/róluk?
válasza:Nekem hullámos papagájom volt és van. Az elsőt gyermekkoromban kaptam, tartása előtt kiolvastam és vele kapcsolatos könyvet. Sajnos csak 6 évig volt velem. Kitudta mondani a nevét, a kezemre felszállt, abból evett. Szelíd, bohókás, aranyos madárka volt.
A filmeken szereplő nagyobb madarak tartása szerintem speciálisabb és sokkal nagyobb odafigyelést, törődést igényelnek. Csak is ennek tudatában vásároljon valaki ilyen fajtájú madarat!
válasza: válasza:Fajtárs fontos, de vannak speciális esetek. Nálam mindig több madár volt majdnem évvel ezelőttig. Ugyanis a család sikeresen szélnek eresztette a nimfáimat (én dolgoztam), és csak egyikük lett meg. Remélem, a többiek találtak otthont máshol, de őt nagyon megviselte ez a kis "kiruccanás", egyszerűen enni se nagyon akart, megijedt mindentől, csapzott volt, sebes, az egyik lába megsérült. Vártam egy darabig, hátha előkerülnek a többiek is, raktam ki hirdetést, de semmi.
Rengeteg munkám van abban, hogy újból rendesen egyen, igyon, mozogjon, ne gubbasszon egy helyben és ne ijedjen meg mindentől. Még nem tökéletes, de már sokat javult a helyzet. Hamarosan költözöm, így addig biztos nem lesz még társa, utána szeretnék, hogy ne viselje meg duplán majd őket ez az egész.
Nem értelek teljesen. Miért ne lehetett volna kezdettől fogva új fajtárs/fajtársak mellett rehabilitálni? A fajtársak jelenléte sokat szokott segíteni.
Nekem az egyik hullámosom befogadott madár. Több évesen került hozzám rossz körülmények közül és az előző gazdájánál szinte végig egyedül volt foglalkozás,kiengedés nélkül. A magánytól,unalomtól teljesen leépült és igaz más okból de hasonló lett mint a te nimfád. Alig evett, egész nap egyhelyben ült, naponta kb. pár percre lett aktív, eltűnt belőle a kíváncsiság,életvidámság, az évek alatt unalmában összeszedett néhány rossz szokást. 1 hónapon keresztül amíg a karantén tartott sokat foglalkoztam vele de szegény repülni alig tudott(pár métertől kifulladt) így nem is akart magától, 2 lábon meg csak úgy nem mozgott így bármit is tettem nem tudtam aktívabbá tenni, életet lehelni belé. Aztán 1 hónap után kihoztam hozzá az egyik hullámosomat aki rámenős, nyomulós és pár perc alatt rávette hogy mozogjon. Vagy azért mozgott mert menekült előle a nyomulás miatt vagy azért mert azért mégiscsak örült a fajtársnak és követte, még repült is vele annyit és úgy ahogy tudott. Ami nekem 1 hónap alatt nem sikerült az neki csak pár percébe telt. Ennyit jelent hogy az ember foglalkozik vele vagy egy fajtársa.
Azóta is(kb. fél év) ez a rámenős hullámosom sokat segít a rehabilitációjában mert rendszeresen mozgásra bírja, már egész jól repül is de magától is mozog,repked már.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!