A cicák hogy tudnak dorombolni?

A dorombolás mikéntjére két fő elmélet született. Az első (és valószínűbb) az, hogy a hang a gégében keletkezik, a hangszalagok megfeszítése és elernyesztése révén, kilégzéskor és belégzéskor egyaránt. Vagyis a levegő megrezegteti a szalagokat a tüdőbe bemenet és távozás közben is. A hangszalagokhoz haladó idegek másodpercenként húsz-harminc megfeszülést-elernyedést váltanak ki.

A másik, kevésbé valószerű elmélet szerint a vér áramlásának turbulenssé, örvényessé válása váltja ki a dorombolással járó hangjelenséget.

A legújabb elmélet szerint, a dorombolásnak jótékony hatása van. Orvosok kimutatták, hogy a dorombolás a frekvenciájából adódóan igencsak jót tesz a szervezetnek. Akármilyen hihetetlen a csontfejlődésben és a gyógyulásban segíti a szervezetet. Ennek bizonyítékaként a gyakorlatban is alkalmazzák ezt a módszert.

Miért nem dorombol az oroszlán? Szintén a megfigyelésekre alapozzák, hogy csak a csontos nyelvcsonttal rendelkező macskafélék képesek dorombolni, míg a porcos nyelvcsontú macskák nem. Az oroszlán így a dorombolás helyett bömböl. A puma, jaguár, hiúz és gepárd azonban csontos nyelvcsonttal rendelkezik, így ők az üvöltés helyett csendben dorombolnak akár a házikedvencek. )