Sajnos tegnap délután meghalt a cicám, teljesen lelki roncs lettem, az ablakban ültem kb egésznap és csak néztem ki a fejemből, mit csináljak, hogy könnyebb legyen?

Kedves első válaszoló! Nem hallottad még azt a mondást, hogy mindenkinek a saját problémája a legnagyobb? Sajnálom a párod, de ez nem segít a kérdezőn.

Én 26 vagyok, de szerencsére még nekem sem halt meg egy közeli hozzátartozóm, se kiskedvencem.

Kedves Kérdező!

Hidd el nekem, hogy mindenkitől azt fogod hallani, hogy idővel jobb lesz. És tényleg így van. Próbáld meg elfoglalni magad, persze nehéz, de ez az egyetlen, amit tehetsz. (Mikor feldúlt vagyok, nekem a futás, vagy egy erőltetett tempójú biciklizés segít.) Majd eleget gondolsz a cicusra, mikor már szomorúság nélkül vissza tudsz emlékezni a boldog pillanatokra. Ha ennyire megviselt, hogy már nincs, akkor biztos vagyok benne, hogy melletted nagyon jó élete volt.

Digo, most halt meg a cicája, még gyászol.

Igen, majd túllesz rajta, de még nagyon friss 😭

Ilyenkor nehezebb, amikor fiatal is volt és nem a te hibádból történt.

Az én cicám novemberben halt meg, szintén fiatalon 5 éves volt, vérrög volt a lábában. Reggel még ugrált az asztalra, pár hónapja volt orvosnál, leszedték a fogkővet, megkapott minden oltást, a legdrágább kajákat kapta. Aztán egyik nap jövünk haza a melóból szegény cica addigra lebénült, az orvos márcsak altatni tudta. Még mindig nem vagyok túl rajta, nagyon hiányzik. Viszont én már ott vagyok, hogy szeretnék másik cicát. Nem ugyanaz, de szeretnék segíteni egy állaton, tudom, hogy rendesen tudnám nevelni és biztos az a cica is ragaszkodni fog a gazdijához. Mint minden gyásznál, az egyetlen ami segít az idő :(

Sajnos semmit nem tudsz tenni, ezen csak az idő múlása fog segíteni.

Sírj, gyászolj. Ne hibáztasd anyukádat, ez egy szerencsétlen baleset volt, nyilván ő is hibáztatja magát eléggé.

Új cica valóban nem lenne ugyanaz, hanem egy teljesen más egyéniség lenne. Ami nem baj. :) Sok állat elfér az ember szívében élete során. Én is vesztettem már több állatot is, tudom, milyen borzasztó érzés. Egy új jövevény idővel segít az ürességet betölteni (még nem most, hanem majd ha már nem friss a gyász).

Nem tudsz mást tenni, minthogy meggyászolod a cicádat. Sírjál nyugodtan, ha úgy érzed, sírnod kell, az segít a gyászban. Nem áltatlak, sokáig rossz lesz még, de aztán ahogy múlik az idő, egyre könnyebb.

Anyukádnak meg kell bocsájtanod, hisz ő is szenved. Fölösleges bárkit hibáztatni, ez egy szerencsétlen baleset volt. Beszélgess vele sokat a cicáról, az is segít a történtek feldogozásában.

Később pedig, ha már elmúlt a fájdalom, és szeretnél új cicát (aki természetesen egy másik cica lesz, nem ugyan az, de épp úgy szerethető), akkor az első dolgod szúnyog-, vagy macskaháló felszerelése legyen.