Mi az amit tudni illik az ugatásról, így elöljáróban?

Szia!

Ugrani két jármódból lehet - ügetés, és vágta. Lépésből is rá lehet hajszolni egy alacsonyabb ugrásra a lovat, de nem etikus, mert lábát töri... Ügetésben sem szokás X-nél nagyobbat ugrani, a leérkezésnél pedig általában már vágtalábsorrend figyelhető meg.

Az ugrást a ló és lovas számára is járóiskolával lehet megalapozni, ez egyrészt ráveszi a lovat, hogy emelje a lábát, másrészt megadja számára azt is, mekkora 'lépéshosszal' haladjon az egyes jármódokban. A lovas számára általában a könnyű, vagy könnyített ülés gyakorlására jó.

A távolságok két rúd között: lépés - 0,8 méter, ügetés - 1,1-1,3 méter [ügetőnek lehet 1,4 is], vágta - 3-3,5 méter, egyes sportlovak a 3,7-et is megoldják.

Az ugrás során a ló lábsorrendje levezethető a vágtából, de attól picit eltér: az elugráskor a két mellső láb közel egymás mellett van, a lebegés első fázisában szorosan maga alá húzza őket, majd a második szakaszban ezek kinyúlnak, míg a hátulsók behajolnak. Földetéréskor az egyik elülső láb fog talajt, majd a másik elülső, végül a két hátsó.

Az akadály fölött mindig kikönnyítünk, kivétel nélkül, sőt, igazából már 1-2 ütemmel előtte, az ugrás felett a lónak szárat adunk, véletlenül sem húzunk bele, ha korrigálni kell, azt még az ugrás előtt tesszük.

Az akadályoknak két (három) típusa van.

Elsőként külön említhetjük a kis X-et, ez két keresztbe állított rúd, mely rávezeti a lovat és a lovast az ugrás közepére, és viszonylag alacsonyan is van.

Eztán beszélhetünk meredek és széles akadályról, ezutóbbinak nem csak magassága, de szélessége is van.

Meredek akadálynál az elugrási pont kb. olyan távol van az akadálytól, mint amilyen magas az akadály. Széles akadálynál ez valamivel közelebb esik az akadályhoz.

Ezen kívül van még kombináció is, ez 2-3 (nagyon ritkán több) akadályból áll, melyek között maximum 2 vágtaugrásnyi távolság van. Lehetséges ún. akadálysort, vonalat is építeni, ezek 3-6 vágtaugrásnyira vannak.

Egy ugrópályán azonban nem minden ugrás esik egy nyomvonalra, és gyakran előfordul, hogy lábsorrendet kell cserélni, hogy jól érkezz oda a következő akadályhoz: tehát ugrásváltásra van szükség. nagyon bonyolult pályán akár az akadály felett! Ezen kívül nehezítő tényező az is, hogy egyáltalán, milyen sorrendben kell az elhelyezett akadályokat meglovagolni.

A másik nehezítő tényező, ha két akadály nem a vágtaugráshossz többszöröse, hanem attól nagyobb vagy kisebb - ekkor a lovasnak a vágtaugráshosszt nyújtania vagy rövidítenie kell, hogy megfelelően kerüljön a ló az akadály elé, különben csúnya baleset érhet. A ló csak a vágtaugrás végén tud elugrani amúgy, ha az túl korán/későn ér véget, akkor túl távolról vagy közelről fog ugrani.

Ezen kívül maga az odaérkezés fontos abból a szempontból is, hogy ha nem két szár és két csizma közt, egyenesen kerül oda a ló, akkor kitérhet valamelyik irányba, vagy lefékezhet, ha úgy ítéli, hogy ebből csak baleset lehet. Kezdőknél előfordulhat, hogy a ló egyszerűen felülbírálja a lovast, és kikerüli az akadályt akkor is, ha ideálisan került oda...

Ezen kívül a pályaépítés szempontjából fontos inkább: a ló soha nem számol a lovassal. Ha nagyon magas az akadály, gond nélkül megpróbál átbújni alatta, függetlenül attól, hogy a lovas már nem fér át - ezért a felső rúd alá szoktak még 1-2-t tenni a biztonság kedvéért.

Végére néhány akadálytípus:

meredek, oxer, tripple bar, vizesárok, vizes tálca, kőfal.