Hogyan szűkítsem a kört?
Olvastam páran tudatosan választották ki kutyájukat, amit épp most tartanak és szeretnek. Arra lennék kíváncsi milyen stratégiát követve jutottak el a végeredményhez. Maga a gondolatmenet érdekelne. Előrébb vetted a saját igényeidet?
Aktuális körülmények volt a kiindulópont? Saját tulajdonságaidhoz hasonlót kerestél?
Felírtam egy papírra a nekünk tetsző kutyákat. Aztán az összeolvasott könyvek alapján kezdtük összeírni a számunkra jó és rossz tulajdonságokat. A legtöbb pluszos nyert.
Mondjuk nekünk sok variáció nem volt, mert összesen két variáció merült fel a család részéről: csau-csau és husky. Mivel a gyerekek még kicsi voltak és a csau nem annyira gyerekbarát, maradt a husky.
A második kutyámról annyi szépet olvastam, hogy utánajártam, tényleg igaz-e. És az volt! 8 évig áhítoztam rá, de végül lett egy izlandi pásztorom. Ha elsőre őt fedezem fel, sosem lett volna más kutyám. Na jó, még esetleg a whippetek, mert őket megismertem és teljesen beléjük szerettem. Ha kikapcsolódni akarok, csakis hozzájuk fordulok. Mindegyik fajta más, mégis mind illik hozzám és remekül megértjük egymást.
Jó lenne ha többen választanának tudatosan fajtát. :) Még jó hogy én nem úgy tettem! :D Szerencsés véletlenek sorozata miatt kaptam egy mudit! Az anyja nem tetszett annyira de aztán teljesen beleszerettem a kinézetébe és a jellemébe. És hát ez a kutya alakította ki az ízlésem! Fontos lett hogy jó munkakutya legyen az illető de ne mániákus. Hogy szeressen sokat mozogni, egészséges legyen. Ne legyen se túl nagy, se túl kicsi, se túl kopasz, se túl nagy szőrű, semmi extra, viszont ne legyen cuki sem hanem inkább kemény kinézetű. És ne legyen olyan kutya aki mindenkit imád, és elmegy az első emberrel aki kedvesen néz rá! Legyen inkább barátságtalan aki nem totózik ha cselekedni kell. Viszont más kutyákat legalább viseljen el. Így maradt egy kutya: a dobermann. Pedig tetszett egy csomó fajta (kaukázusi, cseh farkas stb) Meg az örök szerelmem a mudi. És egy szemernyi hasonlóság sincs köztük xD pedig esküszöm hogy az első mudim miatt alakult ki bennem ez az ízlés és nem azért mert "ha mégegyszer lesz kutyám akkor remélem ellenkezője lesz mindenben mint ez mert megbántam", hanem ő volt a példa, azt hiszem olyan kutyám nem lesz még egy aki annyira megközelíti a leírásom mint az első mudim.:)
Aztán még van egy kedvencem, a red merle ausztrál juhász. Igazából egyszerűen csak a színe alapján válaszottam. Elbűvöltek a ritkább border színek (csak a szín! :P), de az eszembe sem jutott hogy olyat vegyek egyszer, így jutott eszembe az aussie, aki hasolnít rá (de csak színben)! Természetesen csak azért volt merszem így választani, egy szín alapján mert tudtam hogy nagyjából megfelel annak a kutyának akit szeretek, mozgékony, ellenálló, dolgozó. De az első kettő kedvencem a mudi és a dobermann, abba nem halok bele ha aussie-m nem lesz.
Én a különböző szempontokat vettem figyelembe:
kertben tartható-e vagy lakásban, ha kertben, nagy kertben kell-e
aktívabb vagy lustább
jól tanítható, nevelhető, vagy önfejűbb
hosszú vagy rövidszőrű
egygazdás, családi vagy független kutya
milyen a m.o.-i állomány
én mindenképpen kertben szerettem volna tartani a kutyust, mert szép nagy kertünk van. ezért eldöntöttem, hogy juhászutyám, valamilyen robosztusabb kutyám vagy terrierem lesz. mivel egy aktívabb, mozgékony, mindig sétálni akaró kutyust szerettem volna, maradtak a terrierek és a juhászkutyák. okos, jól nevelhető kutyát szerettem volna, akit nem csak az alapdolgokra lehet megtanítani. úgyhogy a juhászkutyák mellett döntöttem, mert a terrierek egy kicsit makacsak, és csak azt csinálják meg amihez épp kedvük van. a pulin, a komondoron, a belga juhászon és a borderen gondolkoztam. nem akartam olyan fajtát, amelynek túl sok gond van a szőrével, mint a pulinak vagy a komondornak, mert szerintem az ő szőrükbe akaratlanul is minden beleakad, beleragad, és elég igénytelenül néz ki. maradt a belga juhász és a border collie. ők mindketten a családi és az egygazdás kutyák között állnak, de a border egy picit egygazdásabb. és a border volt a szimpatikusabb, ami szintén fontos.
és mivel a border nem annyira felkapott és divatfajta ( most még), mint pl: a golden, az állomány is rendben van itthon.
így én a border mellett döntöttem. és nem bántam meg : )
Én örökbe akartam fogadni, vagy spánielt akartam, de végül kaptam a kutyust.
Egyébként elkezdtem nézni neten, hogy milyen kis termetű kutyusok vannak, hogy lakásban is jól érezzék magukat.
Melyiknek nem hullik a szőre.
Tudtam, hogy hosszabb szőrűt akarok, mert imádok olyan kutyusokat simogatni.
Azt elfelejtettem, hogy mozgásigény szerint is nézni kell,de szerencsére pont nekem valót találtam.
Ahogy nézelődtem, egyre jobban tetszettek a fehér kutyusok, és addig mentem , míg hirtelen nem éreztem azt, hogy Uram Atyám. Ő kell nekem. Ilyen kutyus:)
Westie-ről van szó:) Utánaolvastam természetüknek, hogyan kell ápolni, stb, de a külseje..az a 2 gombszem, jajjh:) ennyi. elolvadtam, és kaptam egy westie-t:)
nem bántam meg, imádom azzal a kis makacs fejével együtt:)
emlékszem még azon is sokáig agyaltam h fiú legyen vagy lány, sok dolognak utánaolvastam és kislány mellett döntöttem. Annyira örülök neki, el sem tudnám képzelni az életem kan kutya mellett.:)
Általában mindenkinek van valamilyen elképzelése, hogy milyen kutyákat szeret úgy kb. Például a méret és a szőr szokott meghatározó lenni, képzeld el, neked milyen lenne A kutya. Nekem például alap, hogy A kutya 15 és 30 kg közötti méretű és középhosszú szőrű(ez lehet trimmelős, nyírós vagy normál, de nem lehet rövid mint a vizsláé vagy hosszú mint a bearded collié-a rövidszőrű fajtákat egyszerűen nem tartom esztétikusnak, a bearded collie-t igen, de nem akarnék hetente fésülgetni).
Innen indultam, majd a különböző fajtacsoportokat néztem át: döntsd el mit szeretnél a kutyádtól. Ha tanulnál vele játékos kutyássportokat, vagy nagyon aktív kirándulótársat szeretnél aki mindig visszajön, de nem vagy annyira kemény kezű, akkor vmi juhászkutya. Ebből nagy a választék, többségük természetes kinézetű és egészséges fajta, több divatos is van(de ez ne legyen szempont!).
Ha keményebb kutya kéne ami megvéd ha kell és hajlandó vagy kutyasuliba járni vele, akkor őrző-védő fajtacsoport, itt vannak nagyobb, még keményebb tipusok, illetve a klasszikus német munkakutyák amik a leg elterjedtebbek: németjuci, rottveiler, dobermann. Itt is találsz olyat ami juhászkutyásabb kinézetre, jellemre kevésbé kemény, mégis jó védő, pl. a hovawart.
Ha önfejű, strapabíró kutyát is bevállalnál és trimmelést is bevállalsz, vagy hevesebb, hisztisebb, de vidámabb vérmérsékletet akkor terrierek: vannak nyugodtabbak, nem trimmelős rövidszőrű fajták,vagy drótszőrűek amit kevésbé kellemes simogatni, koszolósabb a bundájuk, trimmeltetni kell és a bogáncsot is nagyon nehéz kiszedni belőle kirűándulás után. Ja és nehezebben jönnek vissza kiránduláson, mert kevésbé figyelnek az emberre, a szagok vezetik őket.
Itt vannak a kakukktojás amstaffok, bullterrierek-vidám, de kemény gazdát igénylő kutyák.
Tacskók-nálam ez soha nem jön szóba a mérete és a gerincproblémái miatt, szval ezt ki is lőttem.
Az 5ös fajtacsoport ősi és szánhúzó kutyákból áll, ezek mindegyike falkaösztönvezérelt, szval egyedül nem jó tartani, falkavezér gazdát, erős kerítést, sok sportot és mindig pórázt igényelnek! Ugyanakkor van köztük néhány talán legszebb fajta, de ez is izlés dolga.
Ezután jönnek a vadászkutyák: vizslák, pointerek rövidszőrűek ugye, spánieleket nem szeretem se külsőre, se belsőre, retrievereket igen-ezek azoknak jók akik csak egy egészséges, nagyobb, normál szőrű kutyát szeretnének csak akivel egyszerű az élet, de nekem túl elterjedt volt és túl egyszerű.
Agarakkal külön sztori az élet, sztem nem is kutyák, annyira mások.
És a társasági kutyák, amiket én meg se látok.
Nekem egyértelmű volt, hogy emberközpontú, különlegesebb, szép, de egészséges kutya kell. Mindig az FCI 1es fajtacsoportjából fogok kutyát választani magamnak, többet is ki szeretnék onnan próbálni, de lehet egyszer lesz egy retrieverem és kiderül hogy az való nekem. Golden lenne, vagy valami ritkább fajta, nem labrador az biztos.
23:56-os-ezen múlt hogy nem csau kennel képeit nézegetnénk most:)
Kár hogy az izlandit nem tenyésztitek, nekem is ő a szerelemkutya, de külföldről nem mernék kiskutyát venni, így nem is lesz, amíg nem lesz itthon jó alom
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!