Miért ítélik el egyből, ha valaki egy új fajtát akar kitenyészteni? Többi fajta is keverékként kezdte

Nem az a legnagyobb baj, hogy fajtákat kever, hanem hogy a többség nem figyel oda a genetikára. Magához vesz valamilyen fajtajellegű vagy keverék kutyát és tudás nélkül "a kölyökhöz egy kan meg egy szuka kell" alapon elkezdik keresztezni. Ezt hívják szaporításnak, amikor fogalmunk sincs a genetikai háttérről, a lehetséges örökletes betegségekről, egyes esetekben még a rokonságról sem, csak összeengedünk két random kutyát és pározzanak.

Ha valaki tényleg etikus tenyésztő tudásával, állatorvosi szűrések mellett keresztez fajtákat azzal nekem személy szerint nincsen különösebb problémám, csak amikor valaki azt mondja, hogy ő új fajtát akar "kitenyészteni" az 90+%-ban ismeretlen genetikájú keverékek létrehozását jelenti. Ráadásul az nem elég, ha születik egy alomnyi kutya, az új fajtánál ki kell alakítani a sztandardot, a küllemet "szabványosítani", ami megint egy magasabb szintű genetikai tudást igényel, hogy mivel, hogyan keresztezheti.

Van különbség ha valaki pusztán pénzért akar tenyészteni, vagy ha funkcióra.

Akit csak a pénz motivál, ott lesznek ilyen toadline bulldog meg merle borzalmak.

Akinek meg inkább a funkcióra mennek, ott olyan hiányok kitöltésére törekszenek, amire nincs még kitenyésztett fajta.

Genetikai nem odafigyelés a fajtatiszta tenyésztésben is többször fordul elő mint, kellene.

Pont ugyanúgy ahogy az egyes írja, az ilyet törzskönyves szaporítónak nevezik.

Ebből is egyre több van.

Mudinál meg pont hogy volt baj abból hogy ész nélkül színre-szőrre szelektáltak, nézz meg egy bármelyik mudi törzskönyvet a 6.-7. Generációban akár 4-5 alkalommal is előfordul ugyanaz az ős, főképp, hogy nem volt a hetvenes évektől kezdve más szempont, csak a küllem. (Manapság meg divatkutya is, ami szintén nem segített.)

Lehet új fajtát kitenyészteni, de genetikailag egészséges, célnak megfelelő kutyákkal, folyamatosan monitorozva, gondosan és kérlelhetetlenül szelektálva. Tenyésztésben nincs kedvenc kutya, nem lehet, csak alkalmas és nem alkalmas. Hiába kedvenc ha nem alkalmas, ki kell venni.

Nem mindenkit ítélnek el. Szerintem inkább az problémás, mikor a kísérletezgetés "melléktermékei" az udvar végében végzik egy láncon vagy csak elszeparálva, méltatlan körülmények között, esetleg kárt is okoznak valakinek.

Nem jut eszembe olyan feladat, amit a jelenlegi fajták ne tudnának elvégezni, vagy fajtán belül ne lehetne kialakítani olyan vonalakat, akik el tudják végezni, viszont fajták keresztezéséből született kutyák meg alkalmasak rá.

Agilityben látok több generációs mixeket, de azok sem verik az összes bordert és sheltiet, csak olyanok, mint egy jobb border vagy sheltie. Az ESD-k talán egyedül azok, akik erre rácáfolnak, de őket nem tudom mennyire lehet új fajtának nevezni.

Ez a kérdés amúgy a szelindekek ihletésével íródott?

"Nem jut eszembe olyan feladat, amit a jelenlegi fajták ne tudnának elvégezni, vagy fajtán belül ne lehetne kialakítani olyan vonalakat, akik el tudják végezni, viszont fajták keresztezéséből született kutyák meg alkalmasak rá."

Malinois x németjuhász keverékek, a fegyveres testületeknél.

Németjuhász: túl nagy, túl lassú, munkavonalasak is tele diszokáziás vonalakkal.

Malinois: túl kapkodós, rámenős, keverve van bullal is, nehezen kezelhető.

Kettő fajtában is van olyan vonal, ami alkalmas az említettt szervezeteknek, de mégis egyre több mixet látni. Ez nem lehet véletlen.

Nem mellesleg szálljunk ki kicsit a fahtatsiztaság bűvöletéből:

Attól mert valamilyen fajta egy kutya az még nem determinál semmit, mert nem robotokról beszélünk. Attól meglrt x fajta még nem feltétlen alkalmas is egy adott funkcióra az az adott egyed, mert sokkal fontosabb a fajtán belüli szelekció!

"Szerintem inkább az problémás, mikor a kísérletezgetés "melléktermékei" az udvar végében végzik egy láncon vagy csak elszeparálva, méltatlan körülmények között, esetleg kárt is okozn"

A tenyésztés során óhatatlanul keletkezik selejt. A legodafigyelőbb munka ellenére is.

Mégis mit kellene vele kezdeni? Célnak alkalmatlan, lehet hogy idegbajos, oké, azt a szülőoárt kiveszem, de mi legyen az utódokkal?

- Elaltattatni nem lehet őket.

- Használni munkára senki nem fogja, mert alkalmatlan.

- Családba kiadni, hobbikutyának nem lehet

Akkor mi legyen egy ilyen kutyával, hova tegyem, mit csináljak vele?

Tenyésztés legfontosabb része a szelektálás. Nem csak a szülők, de utódok között is.

Előre meg azt nyilván nem tudom megmondani, milyenek lesznek az utódok, csak következtetni lehet, ami vagy bejön, vagy nem, mert a genetikai sodródás dolgozik ugyanúgy.

Azért ítélem el, mert így is rengeteg fajta van és még több keverék az utcákon meg a menhelyeken.

Így is túl sok kutya szenved már, nem kell még tovább kísérletezgetni velük meg agyba főbe szaporítani.

Régebben is létrejöttek a fajták persze.

Csak régen nem volt ennyi kutyafajta,nem volt ennyi menhely tele kutyákkal.

Mostmár annyi fajta van,hogy mindenki ha venné a fáradtságot és utána nézne az ápolásnak,nevelésnek,tartásnak és sorolhatnám,mindenki találna az életébe passzoló fajtát.

Tenyésztésnek a fő célja a fajta jobbá tetéle amúgy, egészéséges és anatomilag is, idegrendszerileg is stabil kutyákat kéne tenyészteni.

Városban is van egy shepadoodle meg bernadoodle szapi.

óriás uszkár kanja szép,de a bobtail és a berni szuka fajtán belül sem túl szépek.

Ismerek több maltipoo,doodlekat. Idegrendszerileg nagyon nem stabilak,félősek vagy agresszívek, jó idegrendszerűvel nem találkoztam még.

Jó helyről vett fajtatiszta uszkár sokkal jobb lenne mint ezek a doodlek.

Régen szelektálták a kutyák amelyik sporta,munkára nem volt jó vagy túl félős,túl agresszív volt nem tenyésztették!!

Ma már mindegy milyen az idegrendszer...

itt ez a baj,felesleges új fajta.. mikor a meglévő fajtákban is sok a szapi sok a beteg,ideggyenge egyed ezt minek kéne még fokozni???

Itt a környéken egy kezemen megtudom számolni hány normális kutya van.

a legtöbb vísit félelmébe, ha meglát egy másik kutyát vagy éppen örjöng a flexi végén.