A Naphoz hasonló csillagok esetén a termonukleáris folyamat esetén hidrogén héliummá alakul. A nagyobb csillagok esetén mivé fog alakulni a hélium, illetve a szupernóva robbanáskor is kialakulnak nehezebb anyagok?

A csillagokban a vasig keletkeznek az anyagok. A vasnál nehezebb atomok a szupernóva robbanások termékei. Ott már befektetett energiára van szükség, hogy az atommag létrejöjjön.

Igazából nem annyira csak a tömegtől függ, hogy milyen reakciók történnek a csillagban, hanem az állapotától.

Amíg van elég hidrogén, addig hélium keletkezik. Ha a hélium feldúsul, akkor kezdenek keletkezni a nehezebb elemek. Ez a csillag méretét és színképét is megváltoztatja. Javaslom a Youtube-on az Atomcsill előadásokat. Dávid Gyula és előadótársai nagyon érthetően magyaráznak el ennél sokkal többet.

A Naphoz hasonló csillagokban a fúziós folyamatok főként a hidrogén héliummá történő átalakulását foglalják magukban. Ezekben a csillagokban a termonukleáris fúzió fő folyamata a proton-proton lánc (P-P lánc), ahol négy hidrogénatom egyesül, hogy egy hélium-4 magot hozzon létre. Ez az elsődleges energiaforrás ezekben a csillagokban.

Ahogy ezek a csillagok öregednek és kimerítik a hidrogén készleteiket, a magban megkezdődik a hélium fúziója, ami hélium-3 és hélium-4 atomok egyesülésével nehezebb elemeket, például szén-12-t és oxigén-16-ot hoz létre. Ezt a folyamatot hélium égésnek vagy hélium fúziónak nevezik.

A nagyobb tömegű csillagokban ezek a folyamatok tovább folytatódnak. A hélium fúziója után ezek a csillagok még további nukleáris fúziókat hajtanak végre, ahol nehezebb elemek jönnek létre. Az úgynevezett "alfa-folyamatok" során a hélium atommagok (alfa-részecskék) más atomokkal egyesülnek, ami szénnél nehezebb elemekhez vezet, például neonhoz, magnéziumhoz, szilíciumhoz, stb. Ezekben a nagyobb csillagokban a fúzió végső lépése a szilícium égés, amely során vas keletkezik.

A szupernóva robbanás során azonban még bonyolultabb folyamatok történnek, amelyek során még nehezebb elemek jönnek létre. A szupernóva robbanásokban hatalmas mennyiségű energia szabadul fel, ami lehetővé teszi a vasnál nehezebb elemek, például a réz, ezüst, arany, ólom, és még az urán létrejöttét is. Ezeket a folyamatokat összefoglalóan r-folyamatnak (gyors neutron befogás), s-folyamatnak (lassú neutron befogás), és p-folyamatnak nevezzük, melyek mind hozzájárulnak a nehezebb elemek kialakulásához. A szupernóva robbanások kulcsfontosságúak a nehéz elemek létrehozásában és szétterjedésében a galaxisban, mivel ezek a robbanások óriási mennyiségű anyagot dobnak ki az űrbe, gazdagítva az univerzumot nehéz elemekkel.