Hogyan hat egymásra a szabadság, az egyenlőség és a jólét?

Nekem sántít a kérdés. Istenigazából a három közt nincsen semmi törvényszerű összefüggés, esetleg bizonyos, nagyon kötött szempontokból.

Tartok tőle, hogy a kérdésre a válasz egy szabályos háromszög ábrázolás, a három jellemzővel a három sarokban, ahol bármelyik jellemzőmaximuma a másik kettő minimumát jelenti.

De egy ilyen értelmezés ezer okból támadható.

# 2:

Egyébként igazad van, ráadásul magukat a fogalmakat sem ártana tisztázni. Mit értünk pontosan, szabadság, egyenlőség, jólét alatt? A legkevesebb gond még a szabadsággal van, bár az sem teljesen egyértelmű. Az egyenlőség lehet törvény előtti egyenlőség, egyenlő jogok és kötelességek érvényesítése mindenkire nézve, lehet esélyegyenlőségre, vagy akár mindenfajta hierarchia megszüntetésére való törekvés. A jólét pedig kimondottan viszonylagos, ráadásul az anyagin kívül más dimenziói is vannak.

Szerintem ez a kérdés francia forradalom jelmondatából jött. „Szabadság, egyenlőség, testvériség.”

A szabadság (Liberté), az kábé az, ami most folyik: szabad piac, (pszeudo)demokrácia, politikai korrektség túlhúzása, hipszterkedés, az individualizmus csúcsra járatása, csillámpónik... Ilyen viszonyok között az ember tényleg nem lehet egyenlő, mert az egész társadalom arra rendezkedett be, hogy eltérő legyen. Mindenki verseng a javakért, nő a szakadék a kőgazdagok és a szegények között.

Az egyenlőséget (Égalité) a kommunizmus húzta túl. "A proletárdiktatúra döntse le burzsoáziát; legyen mindenki egyenlő". Ez pedig szűkíti a szegények és a gazdagok közti szakadékot, tehát elvben mindenki egy "elfogadható" jólétben fog élni.

Az egyes ezt kiválóan összefoglalta, hiába mínuszolták le.

Szabadság, egyenlőség, jólét.

De ebből a háromból ön csak kettőt választhat.

(A harmadik, az az előző kettő folyományaként következik)

Ha például van szabadság és egyenlőség, akkor a jólét nem lesz meg...

Az ember szeret szlogenekben fogalmazni, az olyan frappáns. Elfelejti, hogy egy másik ember más tudással, szemlélettel rendelkezik, ezért a szlogen alatt mást ért.

Mindhárom fogalom erősen összetett és relatív. Ráadásul az egyik absztrakt, a másik matematikai jelentéssel is bír, a harmadikat meg sokan csak tapasztalás alapján ismernek (fogalmilag nem).

A fentiekből az következik, hogy bárhogyan hathat egymásra. Attól függ, ki szemléli, ki éli meg és az az egyén miféle. Így aztán lesz, aki bármelyik kettő egyidejű létezését kizártnak tartja, megint mások mindhárom egyidejű létezését tekintik ideálisnak. Annyi bizonyos, hogy a "hatást" emberi cselekvés hozza létre, semmi egyéb.