Mekkora botrány lenne, ha Max Weber protestáns munkaerkölcséről szóló könyvében a protestáns jelzőt fehérre, a katolikus jelzőt afrikaira cserélnék?

Attól függ, mennyire kapja fel a kritika.

Itt le kell szögeznem, hogy nem olvastam Max Webert.

Viszont van egy fontos különbség. A bőrszín egy adottság. Nem te döntötted el, milyen színű a bőröd és változtatni sem nagyon lehet rajta. Viszont önmagában semmi nem következik a bőrszínből. A rasszizmus lényege pont az, hogy külső tulajdonságból vezet le társadalmi, politikai, erkölcsi különbségeket, amelyek viszont nem ebből a külső tulajdonságból vezethetők le.

Az viszont, hogy valaki protestáns vagy katolikus az elfogadása egy világképnek, egy értékrendnek. Ez megváltoztatható. Igenis döntés kérdése, hogy melyik világképet, értékrendet választod magadénak, melyikkel azonosulsz. A munkaerkölcs kérdésében tett állásfoglalás nem független attól, hogy mit gondolsz a világról, az emberről, az embernek a világban betöltött szerepéről. Itt nem egymástól független tényezők lettek összefésülve, hanem egymásra ható, alkalmasint egymást meghatározó tényezők.

Hogy aztán lehet-e kritika tárgyává tenni azokat az összefüggéseket, következtetéseket, ami Max Weber látni vélt, helyesek-e, szükségszerűek, kényszerítő erejűek-e ezek az összefüggések az már más tészta. De az biztos, hogy a katolikus–protestáns szembeállítás teljesen más „ízű”, mintha egy fehér–színesbőrű szembeállításról lenne szó.