Akiknek túlsúlyos vagy sovány gyereke van?

7, biztos nem fogom kibeszélni a testveremet meg a fiát.

Válaszoltam egy kérdésre, semmi közöd hozzá mi baja a gyereknek.

#1

Rengeteg beszólàst kapunk. Alapbòl hìzèkony a gyerek, de rengeteg szabadban töltött aktìv idővel ellensúlyoztuk. Dagi, de mèg ok volt a súlya.

Aztán egy vìrusfertőzès következtèben egy addig is meglèvő neurológiai problèmàja annyira rosszabbodott, hogy egh èvig alig bìrta elhagyni a hàzat. Durvàn meghìzott. Abban az időben a neuro problèmàra koncentràltunk, a sùlya koedaban tartasa hàttèrbe szorult. Mikor ùjra ki bìrt menni, nagyon sok beszòlàst meg hàtunk mögötti kommentet kaptunk. Most fogyott valamennyit, de mèg hosszú az ùt előttünk.

Nem fogom mindenkinek, se ismerősnek se ismeretlennek az orràra kötni, hogy mik a gyerek bajai. Semmi közük hozzà, hogy a gyerekem mièrt akkora, amekkora, miért néz ki furàn ès mièrt viselkedik furàn. Ez a gyerek szemèlyes adata, sajàt magàn, rajtunk (szülein) ès a kezelesben segítőkön kìvül nem tartozik senkire. Nem kötelessègem magyarazkodni. Nem is lenne etikus a gyerekről ilyen bizalmas informàciokat kiadni.

A beszòlogatòknak csak rosszat tudok kìvànni màr. Annyi rosszindulatú, kotnyeles, korlàtolt ember lètezik. A felnőttek rosszabbak, mint a gyerekek. Nem tanultak meg viselkedni. Mint egy csapat òvodàs, akiket eddig csak terrorral tartottak kordaban, de most senki nem korlàtozza őket.